Az Európai Bíróság mögött is Sorost sejti a kormány

Nem kapott megfelelő választ az Európai Bizottság a magyar, a lengyel és a cseh kormánytól a menekültek áthelyezésével kapcsolatban, ezért felszólítja a három tagállamot, hogy egy hónapon belül tegyenek lépéseket kötelezettségeik teljesítésére. Ellenkező esetben a bizottság az Európai Bírósághoz fordul.

„Sajnálom, hogy más tagállamok továbbra sem mutatnak szolidaritást és figyelmen kívül hagyják a határozatot, és mi újra meg újra kérjük, hogy vegyenek részt ebben a közös erőfeszítésben. Ezért a bizottság ma érveléssel kiegészített véleményt küldött a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak és Lengyelországnak, mivel nem tesznek eleget az áthelyezésre vonatkozó jogi kötelezettségeiknek. Ez a bizottság szabálysértési eljárásában, a három tagállam esetében, a második szakasz. Válaszában egyik tagország sem jelezte, hogy adott számú kérelmezőt gyorsan befogadna a területére, ugyanakkor egyetlen bemutatott érvük sem indokolja az áthelyezésről szóló határozat végrehajtásának elutasítását” – fogalmazott Dimitrisz Avramopulosz.

A migrációért felelős biztos azt is közölte, készek együttműködni mindhárom kormánnyal. A görög politikus ara is kitért, hogy ma már egyre több nemzetközi védelemre jogosult menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. A menedékkérők kvóta szerinti elosztásáról a válság idején, 2015 szeptemberében döntöttek a belügyminiszterek, később pedig az Európai Tanács. Pozsony ellen azért maradt el a kötelezettségszegési eljárás indítása, mert bár a kvótahatározatot Szlovákia is megtámadta, végül februárban több menedékkérőt befogadott.

Lengyelország, Csehország és Magyarország viszont nem hajtja végre a határozatot, a magyar kormány pedig az Európai Bíróságon is megtámadta azt. Budapest keresete azonban a luxembourgi uniós bíróság francia főtanácsnoka szerint alaptalan, annak elutasítását javasolja az Európai Bíróság nagytanácsának. A tanácsnok azzal érvel, hogy 2015 nyarán, a migráció okozta rendkívüli helyzet miatt az Európai Unió tanácsának joga volt meghozni a menekültek kvóták szerinti elosztásáról szóló döntést. Hangsúlyozta: Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, ez alól pedig Magyarország sem húzhatta volna ki magát.

– Felhozta azt is a főtanácsnok hogy éppen a magyar és a szlovák magatartás volt az, ami miatt ez nem volt kellően hatékony, hiszen ez a két ország egyáltalán nem vett át menedékkérőt, és emiatt is nehezítette ennek a határozatnak a végrehajtását; Tehát valamennyi pontban, amit felhoztak a felperesek, abban a főtanácsnok azt mondta, hogy nem kellően megalapozottak, jogi érveik nem állhatnak helyt – tudósított Brüsszelből Arató László, a Hír TV munkatársa.

A kvótaperben ítélet késő ősszel születhet. A határozat szerint Magyarországnak 1294 menekült nemzetközi védelem iránti kérelmét kellene elbírálnia.

Trükközne a kormány

Trükkel bújna ki a menekültek kvóta szerinti elosztása alól a kormány. A fideszes politikusok úgy számolnak, a tanácsi határozat az Európai Bíróság döntése előtt lejár, vagyis nem lesz mit végrehajtani akkor sem, ha elveszíti a kvótapert a magyar kormány. A nemzetközi jogász viszont úgy látja, hogy ez nem mentesítheti Magyarországot a mintegy 1294 menedékkérő átvétele alól.

A főtanácsnoki  álláspont ellenére a magyar kormány tartja magát az eddigi álláspontjához. Elutasítják a menekültek szétosztását és a 2015-ös rendkívüli helyzetben hozott uniós belügyi tanácsi döntést is.

„Egy ilyen, többségi miniszteri döntéssel nem lehet elvenni egyetlen egy európai uniós tagországtól sem a jogot arra, hogy az adott uniós tagország maga döntse el, hogy kiket enged be a saját területére és kiket nem. Európai szerződések világosan leírják, hogy ilyen jogot elvenni európai uniós tagországoktól nem lehet” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Az igazságügyi államtitkár szerint ugyanakkor bármilyen döntést is hoz végül az Európai Bíróság, kifutnak a határidőből, hiszen az áttelepítést az ezt elrendelő tanácsi döntés értelmében szeptember 26-ig kellett volna végrehajtani. „Nagyon egyszerű, hát, ugye tudjuk, hogy szeptember 26-a itt van előttünk, hogyha megnézzük, hogy a bírósági döntés mikorra születhet meg, tulajdonképpen 26-ával lejár az az ideiglenes határidő, amiről beszéltünk, úgyhogy még egyébként az egy nagy kérdés, hogy a többi állam mit fog tenni, miután nekik is megszűnik a kötelezettségük a határidő lejárta után” – jegyezte meg Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára.

A nemzetközi jogász másként látja, szerinte a határidő lejárta után sem úszhatja meg a végrehajtást Magyarország. „Amikor a határozat hatályba lépett, akkor jogi kötelezőereje beállt, és a 15-17 szeptemberi időszak között kellett végrehajtani, de ettől még, hogy letelik a 2017 szeptember vége, ez nem jelenti azt, hogy az adott jogszabály, vagy adott határozat érvénytelenné válik, tehát jogilag megszűnik létezni. A kötelező ereje az abban a két éves időszakban az akkor is fönnáll és ez a jogsértés, ez a kötelezettségszegés, hogy nem teljesíti valaki az abban a két évben fennálló kötelezettségeket, az nem jelenti azt, hogy utána, ha eltelik az az idő, akkor utána úgy mondd meg lehet úszni, mint hogyha nem történt volna semmi” – fogalmazott Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A Fidesz frakcióvezetője a főtanácsnoki állásfoglalásra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az áttelepítés eleve megvalósíthatatlan, hiszen 22 hónap alatt az elosztásra szánt 120 ezer ember alig ötödének sikerült csak helyet találni, és ők sem maradtak ott, ahova az elosztás után kerültek. „Először a másik 27 miniszterelnököt kellene megkérdezni, és különösen azt a 24-et, amely támogatta annak idején ennek az alkalmazhatatlan, végrehajthatatlan, életidegen, rossz döntésnek az elfogadását, hogy vajon ők miért nem tartják be és miért nem hajtották már végre ezt a döntést. És hogyha ők megfelelő választ adnak erre a kérdésre, akkor érdemes azon országok kormányainál tájékozódni, akik vagy még pert is indítottak az Európai Unió bírósága előtt az Európai Unió tanácsának ezen döntése ellen, vagy pedig csatlakozott ebben a perben, hiszen a lengyel kormány a mi oldalunkon csatlakozott ebben a perben” – mondta Gulyás Gergely.

A Fidesz bízik abban, hogy az Európai Bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellenkező döntést hoz, és kéri a kormányt, harcoljon azért, hogy a kötelező kvótát bírósági úton se lehessen Magyarországra rákényszeríteni.