Az elmaradt béremelést kérték számon az államtitkáron

Túlzónak tartja a Független Egészségügyi Szakszervezet panaszait a szaktárca államtitkára. Az érdekképviselet állítja: csaknem 30 ezer ember kimaradt az ágazatot érintő központi béremelésből. Nem vagy csak kisebb mértékben emelkedett a fizetése a beígért 25 százaléknál az iskolaorvosoknak, a fogászati asszisztenseknek, a kórházak általános orvosainak, illetve azoknak a munkavállalóknak, akik takarítóként, karbantartóként vagy gazdasági ügyintézőként dolgoznak az egészségügyi intézményekben.

„A béremelések végrehajtása során a munkáltatók közül többen is ezt úgy oldják meg, hogy a korábbi munkáltatói döntésen alapuló bérelemeket visszaveszik, tehát a végén  borítékban nem lesz több, vagy nem lesz annyival több, mint amennyire a béremelés alapján számítani lehetett, vagy amennyit itt a tömegkommunikációban is hallanak a dolgozók” – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Az államtitkár szerint elszigetelt esetekről lehet szó. „A jogszabály, az mindenkire vonatkozik, hogyha valaki olyat tapasztal, hogy valamit jogszabályellenesen elvontak tőle, akkor jelentse fel a munkáltatót, én segíteni fogok neki abban, hogy ez így legyen, de én nem tudok ilyenről, tehát lehet ilyeneket mondani, a FESZ mondott már máskor is hasonlóan nagyokat, annak idején azt mondta, nem is lesz, csak be van ígérve a béremelés, aztán lett” – fejtette ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

Hogy a béreket tovább kell emelni, azt egyébként az államtitkár is elismerte egy szakmai konferencián. Az alapellátási igazgatóság vezetője pedig arról beszélt, hogy az orvos nélküli praxisok száma továbbra is kritikus.

„Azt tapasztaljuk sokszor, hogy az alapellátás és magasabb progresszivitási szintek közötti koordinált ellátás nem valósul meg. És a másik oldalon pedig van egy érzékelhető humánerőkrízis, mind a létszámot tekintve, mind pedig a rájuk nehezedő nyomást illetően” – mondta Vajer Péter.

A kormány a tervek szerint idén még biztosítja a praxisok fenntartására szükséges összeget, de a Magyra Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint a jövőre nézve továbbra is kérdéses a finanszírozás.