Az ellenzék közös nevezőn, a Fideszt nem érdekli

Négy év – ennyi Magyarország lemaradása átlagéletkor tekintetében Nyugat-Európához képest. Vagyis átlagosan ennyivel rövidebb ideig élnek a magyarok a fejlettebb országok lakosainál. Ezt a lemaradást hozná be az a közösen elfogadott egészségpolitikai dokumentum, amelyet Kincses Gyula egészségpolitikus terjesztett vitára tíz párt elnökének.

A pártok szakpolitikusaival a nyáron véglegesített dokumentum szerint ehhez szükséges az egészségügyi közkiadások növelése, a társadalombiztosítás helyreállítása és megerősítése, a magánegészségügyi szolgáltatások átlátható és ellenőrzött bevezetése, illetve jelentős béremelés és életpályamodell az egészségügyi dolgozóknak. Mindez két parlamenti ciklus alatt.

„Az egészségügy nem egy kis vitorlás, amelyik cikcakkban tud közlekedni, hanem egy tankerhez lehet hasonlítani, ami több ciklus alatt fejleszthető csak. Egy politikai, tehát választási ciklus alatt nem lehet átépíteni az egészségügyet” – Kincses Gyula egészségpolitikus, a javaslat kidolgozója.

Ezért van szükség szerinte arra, hogy minden politikai erő megállapodjon legalább az irányokról. Az egyeztetéseken csak a Fidesz nem vett részt, a kormánypárt nem is reagált Kincses Gyula megkeresésére.

– Nem tart-e attól, hogy a kormánypárt éppen ezért politikai síkra tereli az egészet, mert csak ellenzéki pártelnökök írják alá?
– Ez sajnos valószínű, de nagyon fontos az az állítás, hogy ez nem ellenzéki kerekasztal, hanem egy kerekasztal, amihez a Fidesz nem ült le.

A dokumentumot elsőként a Jobbik elnöke írta alá. Vona Gábor más területeken is nemzeti minimumot állítana fel. „Hogyha ebben a négy kérdésben, az egészségügy, az oktatás, a gazdaságpolitika és nyugdíjrendszer kérdésében képesek volnánk valamiféle nemzeti minimumnak a megalkotására, ami úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok között az egészségügyben szakpolitikai nyomásra, de sikerült, akkor azt gondolom, hogy ez az ország nagyon jó irányba indulhatna el” – mondta Vona Gábor pártelnök.

Gyurcsány Ferenc is szignózta a dokumentumot, amelyet a DK sem tekint politikai kérdésnek. „A Demokratikus Koalíció és a Jobbik között semmilyen együttműködés nincs és nem is várható. Nem lesz ilyen. Egy dolog megtörténhetett: hogy az egészségügyben fontos szakmai kérdésekben pártok szakértői folytattak egyeztetést” – jelentette ki Varju László, a DK alelnöke.

Az MSZP is szakmai ügyről beszél, ám szerintük a Jobbik csatlakozása igenis felvet politikai kérdéseket is.

– Önmagában maga az egészségügy mint kérdés az egy (...) annyira súlyos kérdés, ami alá is támasztotta ennek a munkának a szükségességét (...), és az elkészült anyag az most az országos elnökség, illetve az Országos Választási Bizottságnak az asztalán fekszik. 
– Nincs elvi akadálya az önök részéről annak, hogy a Jobbik neve mellett szerepeljenek?
– A nyilvánvalóan az egy kérdés, hogy milyen közösséget vállalunk a Jobbikkal, azért is van egyébként politikai döntésen ez a kérdés.

Az ellenzéki pártok az egészségügyi minimumban leszögezik azt is, hogy összességében 30 százalék alatt kell tartani a lakosság által fizetett terhek arányát.