Az egyházi iskolák szegregációjától tartanak

A Szigetváron működő két általános iskola közül a Tinódi Lantos Sebestyén nevét viselő intézmény a nagyobbik, nyolc évfolyamon 600 gyerek tanul itt. A pécsi megyés püspök néhány hete kereste meg az iskolát azzal a szándékkal, hogy az egyház legyen a fenntartó.

„A versenyképes tudásnak az alapja nem az egyházi műveltség alapvetően, hanem az, hogy jó minőségű állami iskolák legyenek. És én ilyen szempontból, saját gyerekem szempontjából is, aki szintén ebbe az iskolába jár, azt támogatom, hogy maradjon állami az iskola. Viszont ahelyett, hogy az egyházra nyomná a pénzt az állam, fordítson az állami iskolákra több pénzt, fizesse meg a pedagógusokat, és legyen tisztességes oktatási rendszer” – nyilatkozta Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja.

A város alpolgármestere, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a szülőkre bízná a döntést. „Ez egy lehetőség, amit a római katolikus egyház felkínál. Észérvek alapján meg kell hallgatni azokat a felvetéseket, amiket az egyház megfogalmaz. A szülőknek természetesen fel kell tenniük a kérdéseket, és mindent mérlegelve dönteni kell ebben a kérdésben. Egyetlenegy dologtól nagyon-nagyon óvunk, hogy mindenféle politikai és egyéb eszközök, ráhatások érjék itt a szülőket” – jelentette ki Varga Zoltán, a Szigetvári Emberekért Egyesület elnöke.

Az állami fenntartású iskolát akkor lehet egyházi fenntartásúba adni, ha az intézménybe beíratott kiskorú tanulók esetén a szülők, a nagykorú tanulók esetében a diákok több mint fele azt támogatja. Ebben az esetben a fenntartó egyház előírhatja, hogy milyen kerettanterv alapján, milyen könyvekből tanít, pedagógiai programjába beépítheti a vallási ismereteket. Viszont nem kell alkalmazniuk a tanulók kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket. Azaz megválogathatják, hogy kiket vesznek fel.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez szegregációhoz vezethet. „A szegregációt én úgy értelmezem ebből a szempontból, mint az elkülönítést. Tehát hogy a különböző népcsoportba, nemzetiségi csoportba, kisebbségi csoportba tartozó… bocsánat… az azonos népcsoportba tartozó, kisebbségi csoportba tartozó gyerekeket egy helyre összegyűjtöm, és akkor… vagy azonos társadalmi helyzetből származó családok gyerekeit összegyűjtöm egy helyre, és akkor nekik ilyen külön foglalkozást tartok. Lehet azt mondani, hogy ez, kérem szépen, szeretetteljes szegregáció. Balog úr tudott ilyen szépeket mondani. Lehet azt mondani, hogy én, kérem szépen, külön kimondottan csak a főorvos urak és hölgyek s az ügyész urak és hölgyek gyerekeit tanítom, mert ők kimondottan tehetségesek, mert ők ezt megérdemlik. Lehet ilyeneket mondani, csak ez ostobaság” – közölte Mendrey László, a PDSZ elnöke.

Az oktatási államtitkár viszont nem tart az egyházi iskolák szegregációjától. „Nézzünk meg olyan térségeket, mint például Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, ott csak egyházi iskolák vannak. Ezekben a falvakban a lakosságnak egy jelentős része, a tanulóknak egy jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű vagy cigány gyerek. Úgy tűnik, hogy ezek az egyházi iskolák ezt a problémát megoldják. Tehát én nagyon kérek mindenkit, hogy ne generalizáljunk bizonyos példákból, mert ez nem így van. Az egyházi iskola nem szegregál” – fogalmazott Palkovics László.

Jelenleg Magyarországon a tanulók 14 százaléka jár egyházi intézménybe. Az elmúlt hat évben majdnem megduplázódott a számuk.