„Az egyéni körzetekben való szavazás egy előre hozott második forduló”
2018. január 9., kedd 15:43, frissítve: kedd 16:50
A taktikai szavazással, annak várható eredményével ebben a cikkben is foglalkozunk, itt azt néztük meg, hogy a 2014-es eredmények alapján melyik, jelenleg fideszes vezetésű egyéni választókerületekben van a legtöbb esély a fordulatra.
– Támogatják-e az ellenzéki összefogást? Mennyi jelenleg a realitása? Érdekében állna ez bármelyik ellenzéki pártnak?
Ma nem látjuk reálisnak, hogy a bármelyik olyan párt, amelyik még nem állított közös listát vagy egyéni jelölteket, ilyet tegyen. Az az összefogáskényszer, amit a választási törvény előír, eddig csak ártott az abban részt vevő pártoknak. Azt látni, hogy aki belement valamilyen összefogásba, az meggyengülve jött ki belőle. A baloldali összefogás pártjai gyengültek, hozzájuk képest az LMP és a Jobbik szervesebben tudott építkezni.
Úgy látom, kontraproduktívak az összefogásról való viták, mivel ezt a választást nem a pártok taktikázása fogja eldönteni, hanem a választók taktikai szavazása. Azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy a választók kezében van a döntés, az egyéni körzetekben az ott induló legerősebb jelöltre kell szavazni, mert nincs második forduló. Az egyéni körzetekben való szavazás egyfajta előre hozott második forduló – úgy gondoljuk, listán mindenki szavazzon a legszimpatikusabb pártra, listán pedig arra az ellenzéki jelöltre, aki abban a körzetben a legerősebb.
Abból kell kiindulniuk a választóknak, hogy 106 körzetre kiterjedő összefogás biztosan nem lesz. Egy-egy választókerületben elképzelhető a koordináció, illetve egy-két párt között lehet megállapodás, de általában a választóknak kell majd dönteniük.
– Hány fideszes mandátum veszhet el a taktikai szavazás miatt? Kormányváltáshoz is vezethet ez a kampány?
Ezt még korai lenne megmondani, mert még nem ismert az összes egyéni jelölt neve. A 2014-es választásokból tudunk kiindulni, ahol 10 körzetet tudott elvinni az ellenzék és további 10 körzetben 5 százaléknál kisebb különbséggel nyert a Fidesz. Ez körzetenként néhány száz szavazatot jelent, így néhány ilyen körzet a taktikai szavazók miatt 2018-ban átbillenhet. Ha következetesen taktikusan szavaznak mindenhol a választók, előfordulhat, hogy 40-50 elvesztett választókerülettel a Fidesz 50 százaléknál kevesebb mandátumot kapjon. Jelenleg ez a maximum, amit el lehet érni: azt, hogy a Fidesz ne legyen képes egyedül a kormányalakításra.
– Nem lehet, hogy demotiválja a választókat, ha a mozgalom azt hirdeti, úgysem lesz kormányváltás? Sokan úgy állnak hozzá, hogy ha úgy sincs esélye a győzelemre a pártjának, nincs is értelme szavazni.
Sokféle választó van. Persze van olyan is, aki szerint csak a kormányváltás lehet a cél – azonban ennek most kevés esélyét látjuk. De kaptunk visszajelzést több olyan választótól is, aki azt mondta, direkt azért megy el szavazni, hogy ne legyen meg a Fidesz kétharmada – látja, hogy a Fidesz fog ugyan nyerni, de mégsem lefutott a meccs, így is komoly tétje van a választásoknak.
– Milyen következményei lehetnek annak, ha a Fidesz ismét kétharmadot szerez? Mi az, amit a kétharmados többséggel meg tudnak tenni, 51 százalékkal viszont már nem?
Van, aki szerint már minden törvényt meghoztak, amit szerettek volna. Mi nem így látjuk. Ha nem lesz kétharmad, akkor elindulhat egy ellenzéki építkezés. Kétharmaddal a Fidesz úgy tudja megváltoztatni játékszabályokat, hogy teljesen ellehetetlenítsék az ellenzék működését. Például a Fidesz ebben a ciklusban is megpróbált elfogadtatni egy olyan alkotmánymódosítást, ami terrorveszélyre hivatkozva az ellenzéki nyilvánosságot is korlátozta volna, de ez kétharmad hiányában megvalósult. A választási törvényt is tovább módosíthatná, újabb eszközökkel korlátozhatná az ellenzék kampányát.
– Ellenzéki pártok szerint a választás tétje az, hogy Magyarország az EU-ban maradhat-e, a DK kampánya szerint a Fidesz a következő ciklusban arra készül, hogy kivezesse az országot az unióból. Ehhez szintén kétharmados többség kéne – ez is lehet a tét?
A kilépést ma nem látjuk reális veszélynek – a fideszes új elit komoly hasznot húz az uniós támogatásokból. Persze ha valamikor mégis ezt terveznék, a kétharmaddal erre is megvolna a felhatalmazásuk.
– Tapasztalataik alapján a választóknak mekkora része érti a rendszer működését? Hányan tudják, hogy két szavazatuk van, amit különböző pártokra is leadhatnak?
Úgy látom, a választók általában nyitottak a taktikai szavazásra – a közösségi médiában főleg ilyen visszajelzéseket kaptunk. Azt nem várható el, hogy 2-3 millió ellenzéki szavazó így szavazzon majd, de a billegő választókerületekben, ahol néhány száz vagy akár még kevesebb szavazaton múlhat az eredmény, elég, ha egy szűk, tudatos réteg taktikusan szavaz.
– Milyen kampányt tudnak Önök folytatni? Vannak források országos kampányra, közvélemény-kutatásokra?
Elsősorban a közösségi médiában folytatunk kampányt, illetve tervezzük, hogy országosan fórumokat tartsunk. Jó hír, hogy van még két hasonló szerveződés, ami ugyanilyen célokkal kampányol: a Közös Ország Mozgalom és a V18 – az előbbivel november óta együttműködünk, de az utóbbival is felvettük a kapcsolatot.
– Mikor tudnak kampányt indítani a legerősebb ellenzéki jelöltek mellett? A választásokig már nincs sok hátra.
Az biztos, hogy megvárjuk, hogy bejelentsék a választás időpontját és azt, hogy az ellenzéki jelöltek elkezdjék gyűjteni a kopogtatócédulákat. Addigra közvélemény-kutatások eredményei is rendelkezésre állnak majd. A Közös Ország Mozgalom gyűjtést indított felmérések készítésére, és más közvélemény-kutató cégektől, intézetektől is várhatók nyilvános felmérések. A választásig számos információ lát majd napvilágot a nyilvánosságban, ami a tudatos szavazók döntését segítheti, és mi arra teszünk kísérletet, hogy összegyűjtsük és a választók elé tárjuk ezeket az információkat.
