Az Ab-hoz fordulnak a vasárnapi pótlék ügyében
2015. március 18., szerda 17:45, frissítve: szerda 18:12
„A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény bonyolult, új szabály, és azért, hogy egészen pontos tájékoztatást tudjunk adni, minden kérdésre írásban válaszolunk” – mondta Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Valóban bonyolult lett – ráadásul a jogszabály pontosítását szolgáló kormányrendeletet is sokan félreértették. E szerint a helyi jegyzőtől kérhetnek majd mentességet a vasárnapi zárva tartás alól egyes kereskedők, de hogy kik, azt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni.
„Ez kizárólag eljárási rendet tartalmaz, amelynek a lényege, hogy ha a kormány majd egyszer meghatározza további kivételek feltételeit, akkor mentességért az önkormányzathoz, az önkormányzati jegyzőhöz fordulhatnak majd a vállalkozások. Hangsúlyozom, jelenleg semmi ilyen feltételt nem határozott meg a kormány, az egy későbbi döntés lesz, tehát jelenleg a vállalkozásoknak ezzel a rendelettel az égvilágon semmi tennivalójuk nincsen” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A vasárnapi pótlékok számításával viszont lesz dolguk a vállalkozásoknak. Az új szabályozás szerint százszázalékos pluszjuttatás csak a nagyobb, évente mindössze öt vasárnap nyitva tartó boltok dolgozóinak jár, a többiek feleennyivel számolhatnak. A vegyipari szakszervezet emiatt Alkotmánybírósághoz fordul. „Itt nem csak a kereskedelemről van szó. Akik rendszeresen dolgoznak vasárnap, ráadásul nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben, azok ötven százalékkal kevesebb bérpótlékot kapnak. Gondoljunk itt például a sajtó munkatársaira, akik például vasárnap is riportokat készítenek, nekik csak ötven százalék bérpótlék jár, miközben mások most diszkriminatív módon százat kapnak” – mondta Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke.
A Vállalkozók Országos Szövetsége közben továbbra is kitart a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezés mellett. A Ligával közös indítványukról a Kúria még nem döntött. „A legnegatívabb szcenárió szerint is egy-másfél éven belül meg lehet tartani ezt a népszavazást. Kérdezem én, kinek az érdeke, hogy Magyarországon egy-másfél évig ne mehessenek az emberek vásárolni; a felmérések szerint a magyar lakosság 68-70 százaléka által utált intézkedésről van szó” – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.
Szerdára egyébként a nemzetgazdasági tárca a Portfóliónak elismerte: nem készült hatástanulmány a vasárnapi zárva tartás következményeiről. Ezt azzal indokolták, hogy a törvényjavaslat önálló képviselői indítványként került a parlament elé, márpedig ilyenkor nincs szükség hatástanulmány készítésére.
Forrás: Hír TV