Alkotmányos problémát is felvetnek a politikához lojális emberek a bíróságokon

„Versenyügyek, kartell, gazdasági erőfölényes ügyek, közbeszerzési ügyek, energiaügyek” – egy háttérbeszélgetésen sorolta a Fővárosi Közigazgatási Bíróság egyik bírája azokat a területeket, ahol egy-egy bírói döntéssel akár 100 milliárd forint is kikerülhet a költségvetésből, vagy ha másképp döntenek, akkor valakinek ugyanennyit be kell fizetnie.

A közigazgatási bíróságok feladata, hogy a jogsértő állami döntéseket korrigálják, és épp ez az a terület, ahol egy rendeletmódosítással akarják jobb helyzetbe hozni azokat a bírójelölteket, akik korábban közigazgatási területen dolgoztak, így éveken át az volt a feladatuk, hogy az államhoz legyenek lojálisak.

November óta, ha valaki közigazgatási bírónak jelentkezik, akkor ugyanolyan minősítés esetén kevesebb pontot kap, ha egy bíró mellett dolgozik, és úgy tanulta ki a szakmát, mint ha egy hivatalban dolgozik. De nem csak a minősítésnél diszkriminálják a bírósági titkárokat. A pályázaton a szakmában eltöltött évek után is kevesebb pontot kapnak, mint egy, a közigazgatásban dolgozó pályázó.

A beszélgetésen részt vevő közigazgatási bíró szerint akár előny is származhat abból, ha valaki bíróságon kívül szerzett plusztudással megy el bírónak. Így viszont könnyen előfordulhatna, hogy olyan ügyben kell eljárnia, ahol az egyik fél a korábbi munkahelye, ami elfogadhatatlan.

„Itt is vannak ellentétes érdekek, mert a bírói szervezet is tudja hasznosítani a más hivatásrendekből érkező szakmai tudást, viszont éppen a bíróságok különleges státuszából, független és pártatlan státuszából következően muszáj ezt a szaktudást úgy becsatornázni, hogy az semmiféle alkotmányos problémát ne okozzon” – emelte ki Barabás Gergely, a Fővárosi és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint viszont akár alkotmányos problémát is felvet, hogy kormányzathoz lojális embereket tesznek át a bíróságokra. „Ez az igazgatás, amiből átkerülnének a szakemberek a bírói karba, ez meglehetősen átpolitizált állapotban van. Nem titkoltan néhány év alatt tudatosan és teljes egészében politikai pályára állították az igazgatást Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a közigazgatási szakemberek kiválasztása évek óta a politikai lojalitás szerint történik” – hívta fel a figyelmet a jogszociológus.

A minisztérium rendeletmódosítása után a Magyar Bírói Egyesület közleményében azt írta: érthetetlennek tartják, hogy egyeztetés nélkül, a korábbi megállapodások szellemével ellentétesen módosította a minisztérium a bírák kinevezését.