Alkotmányellenesen privatizálták a védett földeket

2015 decemberében az állam olyan védett földterületet is elárverezett a Tiszántúlon, ahol a túzok fészkel. A Natura 2000-es területek privatizációjának egyetlen megkötése volt: a magánosításra a földművelésügyi miniszternek áldását kellett adnia. A Natura 2000 hálózatot az Európai Unió hozta létre azért, hogy megőrizze a kontinens élővilágának sokszínűségét. A védett területek elárverezését ellenzéki országgyűlési képviselők az Alkotmánybíróságon támadták meg.

A testület megállapította, hogy a privatizált földek új tulajdonosait az állam nem kötelezte a környezet- és természetvédelmi szempontok betartására. A garanciális szabályokat az Országgyűlésnek jövő júniusig kell megalkotnia.

„Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P cik 1 bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki” – ismertette Sulyok Tamás, az Ab elnöke.

Az LMP szakpolitikusa elégedett az Alkotmánybíróság döntésével.

Sallai R. Benedek kifejtette „ebben az ügyben még erősebb és határozottabb álláspont született, mint előzőleg, és itt megállapíthattuk azt, hogy a jövőben nem pusztán arra rótt kötelezettséget az Alkotmánybíróság a mindenkori kormányra, hogy megalkossa a jogszabályi követelményeit annak, hogy ezeken a területeken hogyan kell gazdálkodni, de ezenkívül garanciákat is kért, hogy ezen védelem garantálásához szükséges feltételeket a mindenkori államnak elsődleges feladata teljesíteni.”

Az Alkotmánybíróság határozott egy másik, szintén a földprivatizációhoz kapcsolódó beadványról is. A parlamentnek gondoskodnia kell a megmaradt nemzeti földvagyon hosszú távú megőrzéséről.

„Az Alkotmánybíróság kimondja azt, hogy az állami vagyon elherdálása történik, azonban jelen törvényi feltételek közepette ez nem alkotmányellenes, de felhívja rá az Országgyűlés figyelmét, hogy kéne egy törvényt alkotni, mielőtt elherdáljuk az összes állami vagyont, ezért még ebben a ciklusban, tehát 28 tavaszáig az Országgyűlésnek ezzel foglalkozni kell, és kell egy törvényt arról alkotni, hogy hogyan lehet felhasználni az állami vagyon elherdálásából származó bevételeket, hogy azok mégse legyenek annyira elherdálva” – mondta az MSZP-s Harangozó Gábor.

Jelenleg a kormány korlátozás nélkül adhat el állami földet és fordíthatja a privatizációs bevételt az államadósság csökkentésére.