Alkotmányellenes lehet a lex CEU
2017. április 10., hétfő 11:36, frissítve: hétfő 16:04
Zentai Ágnes jogász, volt egyetemi oktató szerint két alapjogba is ütközik a lex CEU, vagyis a felsőoktatási törvény viszonylag rövid, annál nagyobb port kavart módosítása. Az egyik a törvény előtti egyenlőség, amelyet az alaptörvény is tartalmaz, a másik a visszaható hatály tilalma, amelyet a jogalkotási törvény is megfogalmaz.
| A lex CEU módosítás kizárólag a törvény hatályba lépése előtt már itt működő vagy a jövőben itt működni kívánó, úgynevezett külföldi (vagyis nem Magyarországon alapított) egyetemekre vonatkozik. |
| Két új szabályt foglal magába a módosítás, azzal, hogy ha a már itt korábban engedéllyel működő egyetemek igen rövid határidővel ezeket a korábban nem létező feltételeket nem teljesítik, 2018-tól működésüket fokozatosan korlátozni, majd teljesen megszüntetniük kell. A két követelmény egyike az, hogy az alapítás országában is működtessen az alapító felsőoktatási intézményt, ne csak Magyarországon, a másik, hogy legyen államközi egyezmény a témában a két ország között. |
Ez a jogalkotásról szóló törvény szerint „a jogszabály hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”.
Nem elidegeníthető jog
Zentai szerint a visszamenőleges hatály tilalma nem formai, hanem tartalmi kérdés. Tehát hiába nevezi a jogszabály a fent említetteket működési szabálynak, ha teljesen nyilvánvalóan a valós tartalom alapján ezek bármely egyetem esetében csak a magyarországi működés megkezdésének lehetnek a szabályai, nem a folyamatos működésé.
Amennyiben tehát bármely külföldi egyetem a magyarországi működése megkezdésekor (a CEU esetében közel 25 éve) megfelelt az akkor hatályos, a működés megkezdésére vonatkozó szabályoknak, akkor ez új szabályokkal nem írható felül, a visszaható hatály tilalmának megsértése nélkül.
Ezen új szabályok tehát csak a törvény hatálybalépése után a működés megkezdésének engedélyezéséért folyamodó külföldi egyetemeken kérhetőek számon.
Zentai példát is mondott arra, hogy az Alkotmánybíróság (még a mai is) komolyan veszi ezt az alapjogot. A 8/2016-s határozatában a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egy passzusát semmisítette meg a visszaható hatály tilalmára hivatkozva, amiben hosszan indokolja, hogy a szabály bármit is mond formailag, tartalmilag miért ütközik ebbe az alapjogba.
Az egyenlőség elvét is sérti
Zentai azzal folytatja, hogy a módosítás további részében a törvény előtti egyenlőség alkotmányos tilalmába is ütközhet. Nevezetesen az, hogy egyik feltétel sem vonatkozik az Európai Gazdasági Térség országaira, olyan megkülönböztetés a külföldi egyetemek között, amit semmiféle alkotmányos indok nem támaszt alá. „Nyilvánvaló, hogy itt arról van szó, hogy van olyan itt működő külföldi egyetem, amely szintén nem felel meg az egyik (vélhetően a legyen az alapító országban is megfelelő egyetem) szabálynak, de azt ki akarják vonni e következmények alól. Ezzel is erősítve, hogy ez kifejezetten a CEU-ra lett kitalálva.”
De még tovább sikerült fokozni ezen alapjog megsértését azzal, hogy föderatív állam esetén (gyakorlatilag csak az USA) nemcsak a tagállammal, hanem a szövetségi állammal is kell államközi megállapodás. Ez a kikötés nemcsak indokolhatatlan, hanem betarthatatlan is. Az USA vonatkozó szabályai szerint (amint ezt oktatási szakértők azonnal jelezték). Az oktatási megállapodás tagállami hatáskör, tehát ez egy tudottan lehetetlen feltétel, olyannyira, hogy ez nemcsak a CEU számára az (amelynek alapító országával, New York állammal van oktatási megállapodás) nem teljesíthető, hanem a későbbiekben sem tenné lehetővé új amerikai egyetem magyarországi működését.
Áder Orsolya egyeteme sem jöhetne
Egyelőre ugyan csak a CEU nem felel meg az új törvényi előírásnak (amik miatt persze kérdéses, lehetne-e egyáltalán szankcionálni, lásd fent), a későbbiekben azonban lényegében megakadályozná, hogy a CEU-hoz hasonló, vagyis Amerikában kampusszal és képzéssel nem rendelkező, de ott alapított egyetem Magyarországra jöjjön.
A lex CEU nagy problémája az, hogy az egyetemekkel kapcsolatos ügyek nem a szövetségi állam, hanem az egyes tagállamok hatáskörei. Anno a CEU működéséről is New York állammal kötött szerződést Magyarország, nem az USA-val. Az amerikai törvények szerint tehát olyan államközi szerződést, amit a lex CEU elvárna, az USA nem is köthet más országgal. Áder Orsolya egyeteme tehát a lex CEU alapján akkor sem tudna Magyarországra jönni, ha azt ők, a magyar és az amerikai kormány is akarná.
