Akár több száz milliárdot is bukhatnak az adófizetők

Kinn tüntetés, benn árverés: az Orbán Viktor apjának tulajdonában lévő és a felcsúti polgármester által bérelt hatvanpusztai majorság szomszédságában lévő 500 hektár talált új gazdára a héten. „500 ezer forint hektáronként? Fejér megyébe'. Mennyinek kéne? Kettőmilliónak. Az az alja, gyerekek. Hát az egy jó terület. Ennyiért sehol nem vett… tudod ki vett ennyiért? Az L. Simon felesége” – mondta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.

A föld Mészáros Lőrincé lett valamivel több, mint 44 millió forintért. Az egykori Habsburg-birtok körüli területtel együtt a gázszerelőből lett felcsúti milliárdos családja 1400 hektárnál is nagyobb terület birtokosa. Ráadásul emellett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság megszerzése is további 4 ezer hektár kiváló minőségű állami föld kedvezményes bérletét jelenti 35 évre.

A miniszterelnök vejének családja is a megyében terjeszkedik, Bicske és Mány környékén több mint 400 hektár földet szereztek meg.

„– Egyetért azzal, hogy új földesúri rendszer épül?
– Az ország egyes részein igen…”

Az Antall-kormány agrárügyi államtitkára azt mondja, az újkori földárverések egyértelműen a spekulánsoknak kedveznek. Azoknak, akik korábban nem földműveléssel foglalkoztak, viszont van vagyonuk vásárolni. Hosszabb távon azonban Raskó György szerint kétséges a siker. Ugyanis ha 2020-ban valóban megszűnik az uniós földalapú támogatási rendszer, a föld ára eshet és a most felvett hiteleket lehetetlen lesz kitermelni. „A magyar adófizetők majd 8-10 év múlva esetleg szembesülnek azzal, hogy költségvetési forrásból 300-400 milliárdos befagyott hitelt meg kell téríteniük” – vélekedett az agrárközgazdász.

Felére csökkenhet a föld ára 2020 után a kancelláriaminiszter szerint is, aki ugyanakkor továbbra is jó üzletnek tartja az árveréseket. „Ennyi pénzt a magyar állam nyílt árverésen nem kapott még semmiért se, ahogy ma a mezőgazdaság áll, ilyen drágán földet még senki nem adott el Magyarországon. Tehát gazdasági szempontból a magyar állam nagyon jól járt, lehet, hogy ezek a födlek 2020 után feleannyit érnek, mint amennyiért most a vevők vették. sajnos ez a realitás, illetve ez is egy lehetőség” – fogalmazott Lázár János.

Az új földbirtokosok azonban nagyot nyerhetnek, ha marad vagy esetleg emelkedik az uniós támogatás, vagy ha jól értesültként netán már azt is tudják, hogy bizonyos feltételekkel a külföldiek is vehetnek majd magyar földet. Ami az osztrák három és fél vagy a holland nyolcmillió forintos ár töredékéért megszerezhető.

„Most épp azt mondják, ne külföldi vegye meg, akkor mégis az lesz? Most valóban döntően nem külföldi veszi meg, persze vannak köztünk már állampolgárságot szerzett nyugati gazdák, az ő sikerük adja azt a reményt, érdemes földbe fektetni, mert majd lesz olyan vevő Nyugat-Európából, aki jóval magasabb földárat is elfogad, és eredményesen tud gazdálkodni, ezért mondom, ez egy hosszú távú spekuláció” – tette hozzá Raskó György.

Évtizedekkel ezelőtt egy átlagos szövetkezet ötezer hektáron gazdálkodott és 300-400 embernek adott munkát. Ma ugyanekkora területen gyakran két-három család osztozik, akik talán 10-20 embernek adnak munkát.