A pedagógusok elbocsátásoktól tartanak, az államtitkár cáfol
2015. május 23., szombat 21:27, frissítve: vasárnap 10:43
„Egy gimnáziumban, általános iskolában a napi élet kezelése jóval egyszerűbb, mint egy szakképző intézményben, hiszen itt alapanyag-beszerzéstől kezdve az értékesítésen át számos olyan feladat van, amelyet kezelni kell. Azt érzékeljük, érzékeltük, hogy a korábbi időszakban nem sikerült hatékonyan működni” – így indokolta a szakképzési törvény átalakítását benyújtásakor a munkaerő-piaci államtitkár. A javaslat értelmében a szakiskolákból szakközépiskolák lesznek 3+2 éves képzési idővel, ez a végén az érettségi mellett OKJ-s szakképesítést is ad. Az eddigi szakközépiskolákat szakgimnáziumokká alakítják, 4+1 éves képzési idővel, ahol a plusz egy évben technikai oktatást kapnak a diákok. Czomba Sándor szerint a siker nem azon múlik, hogy mennyi a képzés ideje. „A kérdés az, hogy a végén olyan piacképes tudást tud-e adni, amely a munkaerőpiac számára és a fiatal számára is jól kezelhető” – mondta az államtitkár.
A tanárokkal szemben szigorodnak az elvárások. A szakképzés első három évfolyamán tanítóknak nem lesz elég a főiskolai diploma. Mérnökök azonban pedagógiai végzettség nélkül is felvehetők, ráadásul rögtön a magasabb fizetési kategóriát jelentő pedagógus kettő kategóriába kerülnének. „Mi pártoljuk azt, hogy minél képzettebbek legyenek a pedagógusaink, az ellen azonban, hogy a szakképzésben olyan szakmérnökök taníthatnak, akik nem rendelkeznek pedagógusi végzettséggel, ráadásul a pedagógus kettőbe kerülnének, tiltakozunk. Tudniillik az nagyon fontos, hogy a szakképzésben is hozzáértő szakemberek legyenek, de semmiféleképpen nem pótolható a pedagógiai végzettség, hiszen gyerekekről van szó” – véli Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Az átalakítások részeként július elsejével több száz középiskola kerül a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, egyes iskolákban a megosztott fenntartás mellett döntött a kormány. Azoknál az intézményeknél, ahol korábban szakiskola és gimnázium működött együtt, ezek most különválhatnak. „Ezekben a vegyes típusú intézményekben a kollégák túlnyomó része nem csak egy adott intézménytípusban tanított. Közismereti tantárgyakat tanító kollégákról van szó, akik tanítottak szakközépiskolában és szakiskolában is, nagy kérdés, hogy most ezekkel a kollégákkal mi lesz” – tette hozzá Galló Istvánné.
„A fenntartó átadás-átvétel nem érint létszámot, hiszen a gyermeklétszám marad, e tekintetben ugyanannyi nevelőtanárra, ugyanannyi kollégiumi nevelőtanárra van szükség” – mondta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár. Hozzátette: intézményenként vizsgálták, hogy mi a legjobb az iskolának és a diákoknak.
A szakképzési törvény módosításáról még nem szavazott az Országgyűlés, a Fidesz frakciószóvivője a Hír TV-nek azt mondta: jelenleg is zajlanak az egyeztetések, az átalakítás pedig szerinte zökkenőmentesen zajlik majd.
Forrás: Hír TV