A pedagóguskar elnöke túlterheltnek tartja a tanárokat és a diákokat

Két hete a Parlamenthez vezető Alkotmány utcában tüntettek a diákok az oktatási rendszer átalakításáért. A Független Diákparlament felhívására utcára vonulók a többi közt a tanórák számának csökkentését és a tankötelezettség korábbi, 18 éves korhatárának visszaállítását követelték.

Bár a kormány nem tárgyal a tanulókkal, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke számos területen egyetért velük. Horváth Péter a diákok és tanárok terheit is csökkentené, az új Nemzeti alaptantervben a lexikális tartalmat pedig mérsékelné, hogy több idő jusson képességfejlesztésre. A szakember ráadásul úgy látja: a pedagógus-életpályamodell bevezetésével megemelt fizetések az utóbbi években fokozatosan értéküket vesztették.

„Mivel 2014-től nem a minimálbérhez, hanem egy akkor befagyott vetítési alaphoz illesztik a pedagógusbéreket, ezért az illúzió elszállt. Jelen pillanatban ismét ott vagyunk, hogy nem 180 százalékos bérhelyzetünk van a minimálbérhez képest, hanem csak 135 százalékos. Ez a fajta csökkenés azt eredményezi, hogy ugyanúgy, ahogy a 2002-es Medgyessy-kormány-féle emelés erodálódott, ez is kezd eltűnni, és a pozíciónk is a 2013 előtti állapothoz kezd hasonlítani” – emelte ki a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

A Jobbik szakpolitikusa minél előbb rendezné a béreket. „Egy kezdő pedagógusnak a bére bruttó 2200 forinttal több havonta, mint a garantált bérminimum Magyarországon. Egy olyan országban, ahol azt mondjuk a tanároknak, hogy te ennyit érsz, ott pedagógushiány lesz, ha a helyzetet nem oldjuk meg, nem emeljük a bérüket. Egyébként a Jobbik célja – ahogy a programjában is szerepel –, hogy a kezdő pedagógusbér elérje a diplomások átlagbérét” – mondta Dúró Dóra, a kulturális bizottság jobbikos elnöke.

Az LMP egy kormányzati ciklus alatt megduplázná az oktatásra fordítandó forrásokat. „Plusz 2000 milliárd forintot kell bevonni az oktatásba. Kicsivel kevesebb mint a fele, 800 milliárd forint a pedagógusbérek megduplázását jelentené. Nekünk az lenne a célunk négyéves távlatban, hogy a pedagógusbéreket átlagosan megduplázzuk, a pályakezdők bérét pedig megháromszorozzuk” – emelte ki Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője.

Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum is javítana az oktatás finanszírozásán, de egyetértés van a 18 éves tankötelezettség visszaállításában is.

A fórumot életre hívó Civitas intézet igazgatója szerint 2014-ben a OECD-tagállamok átlagosan a GDP 5,2 százalékát költötték oktatásra, miközben Magyarország csak 3,8 százalékot fordított erre a célra.

„Ha megnézünk egy másfajta összehasonlítást Magyarországon, az azt mutatja, hogy bár a kormányzat minden másra költött 2010–2014-ben, az oktatási kiadások mégis csökkentek. A gazdaság teljesítménye és az államadósság szerkezete is lehetővé tette volna, hogy többet fordítsanak oktatásra, mégis csökkenést lehet látni” – mutatott rá Vértesy László.

Bár az oktatási kerekasztalra a Fidesz és a KDNP képviselőit is meghívták, a kormánypártok nem mentek el.