A napi Soros-adagot már reggel megkaptuk Orbántól

Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az ENSZ érték, de nem szabad megengedni, hogy olyan elveket fogalmazzon meg, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel, márpedig ami készülőfélben van a migrációval kapcsolatban, az a jelenlegi információk alapján szemben áll a magyar érdekekkel.

Olyan elveket fogalmaznak meg – fejtette ki –, amelyek kilátásba helyezik például az illegális határátlépést sújtó büntetések enyhítését, továbbá egyszerűsítenék, gyorsítanák az adminisztratív eljárásokat, vagyis javasolnák, hogy az országok gyakoroljanak kevesebb ellenőrzést a belépni akaró idegenekkel kapcsolatban.

Az ENSZ felvetette azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k vegyenek részt a migráció lebonyolításában – tette hozzá a miniszterelnök, úgy fogalmazva, hogy „attól mentse meg Magyarországot a jó Isten”.

Megjegyezte: Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az NGO-kkal, a „migrációval foglalkozó álcivil szervezetek Soros György tenyeréből esznek”. Szerinte a migrációs ENSZ-tervezet eddig megismert része szellemiségét tekintve is pontosan olyan, mintha kimásolták volna a „Soros-tervből”.

A kormány a szövegtervezet nyilvánosságra kerülése után foglalkozni fog a dokumentummal, majd dönt arról, hogyan viszonyuljon hozzá – közölte a kormányfő, aki „higgadtságra, hidegvérre, csigavérre, nyugalomra” intett.

Bár aggasztó jelnek nevezte, hogy az Egyesült Államok kilépett az egyezményről szóló tárgyalássorozatból, de azt is hangsúlyozta, hogy ő csak a magyar érdek szempontjából, Amerikától függetlenül vizsgálja az ügyet.

Hozzátette, hogy formálódik „a józan ész talaján álló országok szövetsége”, amelyek felteszik a kérdést: mi lesz ebből a világból, ha elismerjük a migrációhoz való jogot alapvető emberi jognak, az ENSZ pedig azt tartja feladatának, hogy megszervezze a földön a „keresztül-kasul, ide-oda való áramlást”?

Mindez rendkívüli veszélyeket jelentene jó néhány országnak – jelentette ki, majd a „példát adó”, „kemény bevándorláspolitikát” folytató országok között említette Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt.

És a visegrádi országok sem szeretnék, ha olyan világdokumentumok lennének, amelyekre hivatkozva fel lehetne lépni a nemzeti érdekekkel szemben – jegyezte meg.

Keddi bécsi látogatását értékelve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az előző években magyarellenes kormány volt Ausztriában, de most új szelek fújnak, és fair, tisztességes, magyarbarát kormányzás várható. Konfliktusok maradtak ugyan, de a hozzáállás sokkal inkább a történelmi tapasztalok pozitív hagyományaira akar építeni – fűzte hozzá.

Az alapvető érdekegybeesések közé sorolta a biztonsági és a határvédelmi együttműködést, amelyre a jövőben is szükség lesz, mert Ausztriát és Magyarországot csak együtt lehet megvédeni. „Még nem tudjuk, hogy Olaszország tagja tud-e maradni a schengeni megállapodásnak, képes lesz-e tartósan megvédeni a határait. Könnyen lehet, hogy Ausztria kulcsszerepet játszik majd a schengeni rendszer fenntartásában is” – fejtette ki.

A vitás kérdések közül kitért az osztrák családi pótlék ügyére, amely több tízezer magyart érint. Ők Ausztriában dolgoznak – magyarázta –, befizetik a szociális járulékot ugyanúgy, mint egy osztrák ember, mégis olyan szabályt hoznának, hogy a magyarnak járó családi pótlék kevesebb legyen, mint az osztráknak fizetett.

A magyar álláspont szerint ez hátrányos megkülönböztetés a magyarok rovására – közölte, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez nem osztrák–magyar, hanem európai jogértelmezési vita, amely majd az Európai Bíróságon fog eldőlni.

Orbán Viktort kérdezték a Christoph Schönborn bíborossal, bécsi érsekkel létrejött találkozójáról, annak egyik fő témájáról, a keresztényüldözésről is. A kormányfő úgy fogalmazott: a muszlim világ színes, „mi most azt szeretnénk, ha az őshonos keresztény közösség megmaradhatna annak a kevert világnak egy értékes színfoltjaként”.

Európa ezzel szemben mindig is keresztény kultúrájú kontinens volt – folytatta –, de azzal, hogy muszlim tömegeket engednek be, kevert népesség jön létre, a keresztény kultúrára épülő életforma veszélybe kerül, „az otthonosságérzés kezd eltűnni”.

Nyugat-Európában ez az életérzés már rendkívül erős, és „nem akarjuk, hogy Magyarország is erre a sorsra jusson” – mondta.

Mindezek alapján helyesnek tartja azt a politikát, amely Európában a keresztény kultúrát védi, délre viszont az őshonos keresztény kisebbségek fennmaradásáért emel szót.

(MTI)