A kormány komolyan veszi az IÁ fenyegetését

Az Iszlám Állam a hétvégén közzétett felvételén egy belga születésű férfi fenyeget további merényletekkel. Ugyanilyen fenyegetések szerepelnek a muszlim terrorszervezet másik propagandaanyagában, amelyről a Washington Post számolt be. „Ma Brüsszel és a reptere, holnap akár Portugália, akár Magyarország” – hangzik a szöveg. Az amerikai lapnak egy szakértő azt mondta: mivel Magyarországon és Portugáliában nincsenek jelentős iszlamista csoportok, a fenyegetéssel az Iszlám Állam azt üzente a világnak, hogy azok az országok sincsenek biztonságban, ahol a terrorszervezet maga gyenge.

A rettegés fenntartása lehetett egy magyar biztonságpolitikai szakértő szerint is a szélsőségesek célja. „Magyarország terrorfenyegetettsége továbbra se kirívó, tehát minden egyes terrorszervezet számára a legfontosabb az, hogy minél látványosabb célpontokat tudjon megtámadni. Magyarország és Portugália ebből a szempontból nem feltétlenül tartozik az élmezőnybe. Azzal is érdemes számolni, hogy Magyarországon nem találnának annyira kirívó célpontokat” – fogalmazott Mátraházi Tibor.

A magyar kormány komolyan veszi a fenyegetést – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. A kormány a brüsszeli támadássorozat után már bejelentette, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva újabb törvénymódosításokra készül.

Az akcióterv szabadságjogokat is korlátozna, a hatóságok bankszámlákat figyelhetnének és tömegesen hallgathatnának le telefonbeszélgetéseket. „Arra készül a magyar kormány, hogy azokat a terrorellenes akciótervben foglalt tennivalókat, javaslatokat, melyek a biztonsági szervek fellépésének hatékonyságát növelhetik, elkerülendő, hogy egy olyan helyzet alakuljon ki, mint amit Belgiumban láthattunk a biztonsági szervek tevékenységével, pénteken ötpárti egyeztetésre kerül” – mondta el Bakondi György.

A kétharmados jogszabályok módosításához ugyanis ellenzéki szavazatokra is szükségük van a kormánypártoknak. „Nem fogunk támogatni olyan korlátlan titkosszolgálati módszereket és lehetőségeket sem, amely nélkülözi a célhoz kötöttséget, tehát olyanhoz nem fogunk hozzájárulni, hogy bárkit, bárhol, bármikor, bármilyen célból, bármilyen titkosszolgálati vagy külső engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhessenek” – szögezte le a Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám.

A terroristák egyébként alkalmazkodnak az új titkosszolgálati módszerekhez, okostelefonok helyett hagyományos mobilokat használnak, a lényeges dolgokat pedig személyesen beszélik meg – mondta egy volt francia hírszerző. „Az európai hírszerzések túlságosan függenek a technológiai eszközöktől, műholdaktól, telefonlehallgatásoktól, email feltörésektől. Így viszont a terroristáktól nem lehet információt gyűjteni, mert ők ezeket direkt nem használják. Ehelyett személyes, emberek által végezett hírszerzésre lenne szükség, de ehhez meg be kellene épülni a terrorszervezetekbe” – nyilatkozta egy francia szakértő, Claude Moniquet.

A francia kormány elutasította a megfigyelésekre vonatkozó törvényi szigorítást. Francois Hollande elnök közölte, hogy a jogvédők tiltakozása miatt nem könnyítenek a lehallgatások engedélyezésén, és a terrorizmus miatt elítélt embereket sem fosztják meg az állampolgárságuktól, mint ahogy eredetileg tervezték.