A létszámstop a régóta esedékes bérrendezést készíti elő?

Hiába üresedik meg egy-egy hely a megyei és a járási kormányhivatalokban, a távozókat nem pótolhatják. A minisztereknek össze kell írniuk, hogy hányan dolgoznak az általuk felügyelt hivatalokban és mennyi a betöltetlen állás.

„A mostani létszámstop – idézőjelben – csak annyit jelent, hogy egy olyan elvet érvényesítünk, amellyel megakadályozzuk azt, hogy több bürokrata legyen a központi, vagy a területi közigazgatás intézményeiben. Tehát az az elv érvényesült, hogy csak olyan esetben léphet be valaki ezekbe a testületekbe, ha valaki távozott. Egy szinten tartásról van szó, ami nem mellesleg egyébként lehetőséget ad a minőségi elv érvényesítésére, és ha úgy tetszik, egyúttal arra is, hogy a jövedelmek és bérek kapcsán egy egyébként talán 2008 óta magára várató rendezés is bekövetkezzen. Ennek az elveiről, részleteiről folynak az egyeztetések” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke indokolatlannak tartja a határozatlan időre elrendelt létszámstopot.

„Azt tudjuk, hogy a feladatokat amiket a döntéseivel a parlament megalkot, ahhoz képest, amennyi annak a létszámszükséglete, 10 százalékkal vannak kevesebben a kollégák. A közszférában igen alacsonyak a keresetek, és igen nagy a leterheltség, attól tartunk, hogy sokan szeretnének innen máshová átmenni. Annyit tudunk, hogy folyik az előkészítés, ezt valóban megerősíthetem, hogy ezt válaszként mi is megkaptuk” – mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Önkormányzati dolgozók az elmúlt években rendszeresen sztrájkoltak a béremelésért. Őket a törvény nem tekinti állami tisztviselőnek, szemben a megyei vagy a járási kormányhivatalok dolgozóival, akiknek a fizetését az előző ciklusban rendezték. Az önkormányzati hivatalnokok többsége viszont annyit keres, mint 8-10 éve. Egyelőre nem tudni, hogy a kormányszóvivő által említett bérrendezés rájuk vagy rájuk is vonatkozna-e.