A közszféra szétzilálásától tart a szakszervezet

Két kérdéssel fordul a kormányhoz a közszolgák érdekképviselete, miután a miniszterelnökség vezetője a héten arról beszélt: kiskapuk helyett új törvényi feltételekre van szükség ahhoz, hogy legyen megfelelő béremelés az ágazatban.

Rögzíteni kell azokat az alapelveket, hogy a bértömeg 20%-val is nőhet, de ez nem úgy mondom, hogy számon kérhető legyen. Ezek tervek. Meg kell nézni azt, hogy milyen formában lehet ezt kevésbé kötött a határok között elosztani és utána szabadságot kell adni a minisztériumoknak hogyan szabályozzanak, a cél hogy ezzel kapcsolatos jogalkotásra sor kerüljön - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az érdekképviselet azonnali tárgyalást kezdeményez a lehetséges változásokról és továbbra is közös rendezőelvet képzel el a közszolgálati bérek rendszerében.

Változatlanul a minimálbér alapú közalkalmazotti illetménytáblák bevezetését tartjuk a legjobb megoldásnak, amellyel a törvény hatályban maradhatna. Ez lehetővé tenné, hogy továbbra is karrier alapú illetményrendszerek működhetnek - mondta el Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára.

Az elmúlt években önálló életpályamodelleket vezettek be például a tanárok vagy az orvosok estében. Az egyedi bérpolitika azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondja az egyik szakmai szervezet vezetője.

Az az egészségügy, ami olyan betegeket, akik egyébként gyógyíthatóak lennének, nem tud meggyógyítani, az nem látja el minden szempontból a feladatát, azok a települések, ahol nincs szakképzett óvónő, ahol nincs szakképzett matematika tanár azok nem látják el megfelelően, önhibájukon kívül, nem látják el megfelelően a feladatukat. És ez az embereket érinti - véli Földiák András.

A felsőoktatási felvételi adatok szerint idén több hiányszakmának számító szakra is nagyobb volt a jelentkezési kedv, mint korábban - ennek azonban csak évek múlva lehet látható eredménye a munkaerőhiány csökkenésében.