A kormány kiskaput használva mindent „beleszuszakolt” a törvénybe

Az előírt kétharmados helyett, végül csak feles többséggel, de áterőltette a Fidesz a plakáttörvényt az Országgyűlésen. Az LMP szerint a kormánypárti politikusok tudták hogy szabálytalanul járnak el.

„Ők maguk is tudják, hogy ez, amit most elfogadtak, ezt nem lehetett volna feles törvényként átengedni, hogy ez egy alkotmányellenes törvény. Ők maguk is tudják, hiszen vannak ott szép számmal jogászok. A céljuk egyértelműen az, hogy akár néhány hónapra is, ellehetetlenítsék politikai ellenfeleiket, az ellenzéket és mindenkit, aki politikai véleményt szeretne formálni” – mondta Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője.

A meghekkelt plakátörvény ellen az Együtt is tiltakozik. „Teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesznek nem az volt a célja a plakáttörvénnyel, amit kommunikált, hogy az átláthatóságot biztosítson a különböző pártoknak, hanem a saját politikai érdekének megfelelően próbálja alakítani ezt a kommunikációs felületet. Azért, hogy az ellenzék semmilyen módon most már ne kommunikálhasson az emberekkel” – mondta Juhász Péter, az Együtt elnöke.

Ágh Péter nem adott a felmerülő alkotmányossági kérdésekre, a fideszes képviselő csak azt ismételgette, hogy a kormány a plakátolás szabályozásával a korrupció ellen küzd.

– Mire lehet számítani, ez a módszer ez gyakorlattá válhat?
– Én azt gondolom, hogy az nem lenne jó módszer, hogyha az gyakorlattá válna, hogy a pártok a korrupció oldalára állnak. Ezért van szükség arra, hogy ezt a fekete finanszírozást felszámoljuk, hogy ne lehessen módjuk korrupcióra, és azt gondolom, hogy erre megfelelő választ adott a jogszabályzás.
– Akkor a cél szentesíti az eszközt?
– Azt gondolom, hogy Ön sem akarhatja azt, hogy különböző korrupciós módszerekkel tudjanak befolyásolni politikai szereplőket, ez volt a célunk.

Jogászok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kormánypártok által választott megoldás alkotmányellenes. A pártok gazdálkodásának szabályozásán ugyanis csak kétharmados többséggel lehetett volna változtatni. A törvényt korábban a parlamentnek megfontolásra visszaküldő Áder Jánosnak a megszavazott jogszabályt már alá kell írnia.

„Van egy komoly probléma, hogy amennyiben a megfontolásra visszaadott jogszabály olyan mértékben változik, lényegében egy új jogszabálynak minősül, akkor vajon a köztársasági elnök kötve van-e ahhoz az alaptörvényi rendelkezéshez, hogy a megfontolásra visszaküldött jogszabályt, ő már köteles-e aláírni, hogyha visszakapja az Országgyűléstől”– fejtette ki Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

Schiffer András szerint a Fidesz egy jogi kiskaput használt ki. „A Fidesz és államfő összjátéka volt ez szerintem. Mert onnantól kedve hogy az államelnök nem konkrét rendelkezéseket sérelmez, hanem a ki nem hirdetett törvénynek a koherenciáját kérdőjelezi meg, az gyakorlatilag egy zöld jelzés, hogy bármit módosíthatnak. Onnantól kezdve, hogy az eredeti előterjesztés megnyitotta a városképvédelmi törvényt, amiatt, hogy a városképvédelmi törvényhez hozzányúltak, és abba szuszakoltak bele nagyon trükkös módon mindent, ezt önmagában szerintem nem nagyon érheti alkotmányossági kifogás” – vélekedett a jogász.

Ha Áder János nem fordul az Alkotmánybírósághoz, akkor azt valószínűleg az ellenzéki pártok teszik majd meg, a Jobbik már jelezte is a szándékát. A testület döntéséig, ami akár több hónap is lehet, a politikai pártok nem kampányolhatnak majd kedvezményesen.