A hamburgihoz hasonló ostromállapotokat vizionál Rogán
2017. szeptember 3., vasárnap 17:41, frissítve: vasárnap 19:21
Szinte háborús övezetté változott a németországi Hamburg városa júliusban. Antiglobalista tüntetők a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20 csoport ellen vonultak föl, ám a demonstrációk hamar utcai zavargásokba torkolltak. Rogán Antal szombaton Kötcsén nyilatkozta azt, hogy Magyarországon is hasonlókra számítanak azok részéről, akik a kormánypártok szerint Soros György migrációs tervének végrehajtásán dolgoznak.
„A terv lényege, hogy elhárítsák az útból a Magyarország déli határainál álló kerítést. Ez a kampányban valószínűleg éles küzdelemhez fog vezetni, ezért én akár olyan eszközökre is számítok, amelyekkel még nem találkoztunk magyar választási kampányban: utcai zavargásokra és hasonló akciókra, például amilyenek Hamburgban voltak legutóbb” – jelentette ki Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
Tavasszal a felsőoktatási törvény és a civiltörvény ellen is ezrek tiltakoztak Budapest utcáin. A hamburgihoz hasonló erőszakot azonban nem lehetett tapasztalni a magyar fővárosban. Az egyik legsúlyosabb eset az volt, amikor Gulyás Márton aktivista egy festékes flakonnal dobta meg a Sándor-palotát. Őt és egy társát ezért közérdekű munkavégzésre ítélték. Vasárnap a Fidesz kommunikációs igazgatója már konkrétabban válaszolt arra a kérdésünkre, hogy kik robbanthatnak ki utcai zavargásokat.
Magukat civil szervezetnek mondó, valójában Soros szolgálatában álló szervezkedések próbálkoznak utcai zavargásokkal, amikor Magyarországon polgári engedetlenséget hirdetnek, vagy erről beszélnek, és belengetnek erőszakot – erre láttunk és hallottunk példákat az utóbbi hónapokban – akkor valami hasonlóra lehet számítani.
Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató, Fidesz
„Aki azt mondja, hogy egy polgári engedetlenségi akció utcai zavargásokba torkollhat, az vagy rendkívül tájékozatlan, vagy tudatosan hazudik” – így reagált a Társaság a Szabadságjogokért egyik vezetője. Ők hirdettek elsőként polgári engedetlenségi akciót még júniusban, a civil törvény elfogadása után. Nem hajlandók ugyanis magukat külföldről támogatott szervezetként bejegyezni. A jogvédő szerint akciójuk nem irányul erőszakos megmozdulásokra, és nem is lehet akként értelmezni.
„Minden polgárnak ma Magyarországon joga van nem szeretni a kormányt, és joga van kifejezni a véleményét, hogy nem szereti a kormányt. Ha a kormány ezt destabilizálásnak vagy politikai machinációnak tekinti – azt, hogy a polgárok élnek a jogaikkal –, akkor nem érti a demokrácia lényegét” – szögezte le Dojcsák Dalma.
Komolyabb utcai zavargások Magyarországon legutóbb 2006 őszén voltak, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde.