A gimnáziumi végzettség pénz kérdése lesz?

„Olyan járási székhely, ahol van igény a gimnáziumi képzésre és nem lesz gimnázium, ilyen nem fordulhat elő” – sajtótájékoztatón nyugtatta a kedélyeket a munkaerőpiacért felelős államtitkár. Czomba Sándor azt ígéri: ahol igény van rá, ott gimnázium is lesz – bár végső döntés erről még nincs. „Kilenc olyan iskola van, intézmény van, ahol egy év haladékot adtunk magunknak, mert úgy ítéljük meg, ezek általában járási székhelyek, járási központok, ahol úgy ítéljük meg, hogy mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskola képzésre szükség van” – fogalmazott Czomba Sándor.

Azt azonban nem tudni, melyik ez a kilenc iskola. A nyilvánosság egyelőre a két hete megjelent kormányrendeletből tájékozódhat. Eszerint több száz intézmény kerül a nemzetgazdasági tárca fenntartásába július elsejétől, így mintegy 80 intézményben szűnhet meg felmenő rendszerben a gimnáziumi tagozat. Harmincegy intézmény olyan térségben van, ahol nincs más gimnázium.

„A vidéki és a nagyvárosi diákok között fog szakadék keletkezni, pontosabban az eddig meglévő szakadék fog óriásira nőni. Egész egyszerűen tragikus, katasztrofális döntésnek tartom” – mondja Zolnay János szociológus, kutató. A gimnáziumi végzettség így a jövőben pénz kérdése lesz – legalábbis a szakértő szerint. „Csak azok tudják ennek a költségeit viselni, akiknek vagy autójuk van, vagy van arra anyagi fedezetük, hogy egy távoli középiskolába mondjuk naponta ingázzanak. Ez azt fogja jelenteni, hogy az alacsonyabb státuszú, szegényebb és mindenekelőtt természetesen a roma gyerekek nem fognak, még kevésbé fognak középiskolába járni, mint ahogy eddig középiskolába jártak. Kollégiumi kapacitás, az sokkal kevesebb, mint amennyi középiskola van” – véli Zolnay János.

A kompetenciafelmérés legfrissebb adatai szerint a legjobban a nyolcosztályos gimnázium tanulói teljesítenek. Őket követik a hat- és négyosztályos gimnáziumok diákjai, majd a szakközépiskolai fiatalok. A legrosszabb eredményeket a szakiskolába járók érik el. „Szakgimnáziumba járók esélyeit még nehéz mérlegelni, mert attól függ, hogy mennyi időt kell fordítani a szakmai tantárgyak oktatására. De úgy tűnik, hogy levesebb idő lesz például emelt szintű nyelvi képzésre, és ebben az esetben az idejáró tanulóknak lényegesen romlik az esélye ahhoz, hogy bejussanak az úgynevezett elit felsőoktatásba” – mondta a Hír TV-nek Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője.

Ezres elbocsátás?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elbocsátásoktól tart. Mendrey László Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta, mintegy ezer pedagógus kerülhet az utcára a következő években. „Ezres nagyságrendű, ami veszélybe kerülhet, a pedagógusoknak a helye. Nyolcvan iskoláról tudunk, akiknél ez előfordulhat, ha ezt beszorozzuk tízzel-tizenöttel, akkor eléri az ezret mindenképpen” – fogalmazott a PDSZ elnöke. Az elnök szerint a szakiskolákban azokat a tanárokat fogják megtartani, akik eddig is ott dolgoztak. A közismereti tantárgyakat oktatókra, például magyar- vagy történelemtanárra a gimnáziumi tagozatok megszűnésével kisebb igény lesz.

Forrás: Hír TV