A Fidesznek kedvez, ha képzetlenek a választók

A G7 a KSH adatai alapján arról is írt, hogy a fővárosban az emberek háromnegyede rendelkezik érettségivel, vidéken viszont a választókorúak csupán 42,8 százalékának van érettségije. Az átlagnál alig jobb az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 43,4 százalék, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol 43,6 százalék, illetve Tolnában, ahol 43,8 százalék.

Úgy vannak a számok

A közvélemény-kutatások alapján ez az állapot leginkább a Fidesznek kedvez, legalábbis a Publicus nyári felmérése arra jutott, hogy egyfajta végzettségi cenzus bevezetése egyértelműen a kormánypárt támogatottságára lenne a legnegatívabb hatással. Ugyanis a párt nagyjából 6 százalékponttal népszerűbb a legfeljebb nyolc általánost végzett választók között, mint a teljes népesség körében. A Fidesz mellett az MSZP és a DK népszerűbb ebben a körben az átlagnál – ők viszont csak 1 százalékponttal. 

A többi párt pont hogy népszerűtlenebb az alacsony végzettségűek között a nyári adatok szerint: a Jobbik 4, az LMP 2, a Momentum pedig 1 százalékponttal teljesített rosszabbul az alacsony végzettségűek között, mint a teljes népességben.

Kommunikációs fölény

Több komponensből tevődik össze, hogy miért ilyen népszerű a kormánypárt az alacsony végzettségűek és a vidékiek körében. Az egyik és legfontosabb, hogy a Fidesznek és a kabinetnek szinte végtelen forrás áll rendelkezésére a kommunikációra – ebben az évben például többet költöttek kormányzati kommunikációra, mint például kórházfejlesztésre. Emellett a kormány üzeneteit közvetítő médiumok jelentősen több embert érnek el, mint a semleges és ellenzéki orgánumok. Az állami tévét gyakorlatilag mindenhol lehet fogni, ahogyan Andy Vajna TV2-je is széles körben elérhető, emellett számos hírportál és a megyei napilapok is a kormányzat üzeneteit közvetítik a szavazóknak, akik javarészt nem tudnak vagy nem akarnak utánanézni ezek igazságtartalmának, megismerni a többi párt álláspontját, esetleg a kormányzati kommunikáció cáfolatait.

Például a vidéken élő alacsony végzettségűek körében működött a legjobban a kormány menekültellenes kampánya, illetve hasonlóan sikeres lehet a Soros-kampány is. A Republikon Intézet tanulmánya mindezt azzal magyarázza, hogy ezek a szavazók féltik a megélhetésüket, biztonságukat a menekültektől, és mára ők a leginkább elutasítóak a befogadással kapcsolatban. Az említett csoport „bár elégedetlen azzal, ahogy a kormány a szegénységet kezeli, és észleli a fideszes korrupciós ügyeket, általános kiábrándultsága miatt nem hisz abban, hogy ezt más párt máshogy kezelné” – írták.

Vélt vagy valós összefüggések

A fenti adatokat sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy az Orbán-kormány 2012-ben 18-ról 16 éves korra szállította le a tankötelezettséget. Ezt követően több tízezer 16-18 évesnek kellett elhagynia az iskolát, a 2017–18-as tanévben például már 10 százalékkal kevesebb 15–19 éves járt köz- vagy felsőoktatásba, mint egy évtizede. A KSH adatai szerint 2012 óta folyamatosan emelkedik azon tinédzserek száma, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, és munkát sem keresnek. A 2011–12-es tanévben a 15–19 évesek 5,8 százaléka volt ilyen, a 2016–17-es tanévben pedig már majdnem a duplája: 11,3 százalék – emlékeztetett a G7.

Tény, hogy a tankötelezettség leszállítása óta jelentősen megugrott a korai iskolaelhagyók száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben még minimálisan csökkent, 2016-ra viszont már 12,4 százalékra nőtt az arány Magyarországon. Radó Péter oktatáskutató a Magyar Nemzetnek ennek kapcsán arról beszélt, hogy ha már a rendszert nem akarják átalakítani, a kormány azzal is tehetne a tendencia romlása ellen, ha a korhatárt visszaállítaná 18 évre.

A képzettebbek átlátnak a szitán

Az alacsonyan iskolázottak körében tehát népszerű a kormánypárt, de ugyanez nem mondható el a magasabb végzettségűekről. Egy másik felmérésből, amelyet az Intergity Lab tavasszal készített, az derült ki: jelentősen megtépázta Orbán Viktor pártjának támogatottságát a CEU-ügy, illetve a menekültválságra épített kampány. A kutatás szerint a vizsgált időszakban kormánypárt folyamatosan veszített fővárosi és diplomás szavazókat. Előbbiek aránya a táboron belül 19-ről 10 százalékra, utóbbiaké 17-ről ugyancsak 10 százalékra csökkent tavaly július és idén május között.