Fejlesztések maradhatnak el a brókerházak csődje miatt
Az abonyi önkormányzat a helyi kúria felújításával bővítette az iskolát, de a fejlesztésre szánt pénz a Quaestor-csoportnál ragadt. Szeptember végéig valahogy kihúzzák, mondta a polgármesteri hivatal illetékese, de hogy utána mi lesz, nem tudja. „A teljesült bevételektől is függ, hogy ezt a különbözetet hogyan lehet ledogozni: további megtakarítással, vagy esetleg a bevételi oldalon valamilyen lehetőséget lát-e a testület. Nyilvánvalóan a kötelezettségeinket tudjuk, ismerjük. Úgy gondolom, ezek átgondolása lesz célszerű abban az esetben, ha nem oldódik meg ez a helyzet” – nyilatkozta Handl Gyula gazdasági osztályvezető.
A Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitő több mint 740 millió forintot tartott értékpapírban a Buda-Cashnél. A község a pénzügyi felügyelet javaslatára vitte a pénzét a brókerházhoz, miután a korábbi vagyonkezelő 2011-ben kivonult Magyarországról. „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől kaptunk egy határozatot, átruházási szerződést írtak elő számunkra a Buda-Cashhez, vagy eldönthetjük mi, hogy mit szeretnénk és hová. Akkor, 2011 márciusában a képviselő-testület mérlegelte a kérdést. Kértünk mindenféle ajánlatokat, de rájöttünk, hogy ehhez igazából nem értünk; akkor azt mondtuk, hogy ki ért ehhez a legjobban, ha nem az állam első számú felügyelete, ezért minden különösebb gondolkodás nélkül hagytuk, hogy a tranzakció létrejöjjön” – állítja Karánsebesy Lukács független polgármester.
A kancelláriaminiszter a brókercsődöket vizsgáló parlamenti bizottság elé idézné a pénzügyi felügyelet volt vezetőit. A bizottság talán arra a kérdésre is választ kap, hogy önkormányzatok miként üzletelhettek befektetési vállalkozásokkal. Ezt elvileg nem tehették volna, mondja Szeged alpolgármestere. „2004-ben egy állami számvevőszéki vizsgálat figyelmeztetett bennünket, hogy még a saját számlavezető bankunkkal, pénzintézetünkkel sem köthetünk befektetési, vagyonkezelési szerződést, mert abba belekerülhetnek állampapírokon kívül olyan cégkötvények, amelyek kockázatosak lehetnek az önkormányzat számára. Mi ezt tudomásul vettük. Ettől függetlenül kicsit meglepőnek találjuk, hogy a módszer továbbra is élt az önkormányzati és az állami piacon, hogy állami, önkormányzati közpénzek brókercégekhez, vagyonkezelő cégekhez tudtak vándorolni” – nyilatkozta Szentgyörgyi Pál, Szeged szocialista alpolgármestere.
A brókercégek önkormányzati ügyfeleinek a Befektető-védelmi Alap nem fizet kártérítést. A helyhatóságok abban bízhatnak, hogy a felszámolt vagyonból nekik is jut valami. „Sajnos a felszámolás kényszerértékesítés, ami azt jelenti, hogy el kell adni. Ezt a vásárlók persze nagyon jól tudják, és nem biztos, hogy megadják azt az értéket, amelyet a vagyonértékelés megállapít. Sajnos elég sokszor ötvenszázalékos értéken tudunk csak eladni” – mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke.
A kormány összesítése szerint a becsődölt brókerházaknál, befektetési vállalkozásoknál több mint tízmilliárd forintot tartottak az önkormányzatok.
Forrás: Hír TV
