2024. 05. 29. Szerda Magdolna napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 15:00

A dohányipar megsarcolásából húznák föl az új kórházat

2015. augusztus 3., hétfő 17:25, frissítve: hétfő 17:53

Nem tett le a dohányipar megsarcolásáról a nemzetgazdasági miniszter sem. Varga Mihály részleteket nem árult el, annyit mondott, hogy a kormány egyeztet a szabályozás módosításáról Brüsszellel, amely versenyjogi aggályok miatt a közelmúltban felfüggesztette a különadó befizetését. A pénz lenne az egyik fedezete a Budára tervezett új kórháznak.

Együtt kampányolt a János Kórház felújításáért a nemzetgazdasági miniszter a fejlesztési államtitkárral. Mindketten budai parlamenti képviselők, aláírásukkal támogatták azt a civil kezdeményezést, hogy Buda új kórháza a János Kórház területén épüljön fel. A János Kórháztól nem messze állt a Gyurcsány-kormány idején bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet. Az épületegyüttest máig őrzik, belül üres, egy-egy felirat, rajz emlékeztet az egykori elmegyógyintézetre.

– Az OPNI sorsa egyelőre még nem dőlt el, én azokkal az álláspontokkal nem értek egyet, amelyek a budai új nagy egészségügyi központot az OPNI területén kívánnák megvalósítani, közlekedési szempontból szerintem nem alkalmas a terület arra, hogy ott valósuljon meg egy ilyen beruházás – érvelt Varga Mihály.

Fónagy János államtitkárnak nem az OPNI elhelyezkedésével, hanem a 19. századi épületegyüttessel van baja.

– Az ország egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb beépített alapterületű telke. Másfél-két méteres falakkal, hat méter magas termekkel, gyakorlatilag annak mind az átalakítása, mind a lebontása irdatlan pénzekbe kerül. Egyébként maga a telek jó, de gyakorlatilag annak realitását, hogy azt rengeteg pénzért lebontani és a helyére ugyancsak rengeteg pénzért valami újat építeni, ma egyszerű józan paraszti ésszel nem látom – fogalmazott az NFM parlamenti államtitkára.

Az új budai kórházat a dohányipar különadójából húzná fel a kormány. Csakhogy Brüsszel a közelmúltban felfüggesztette a közteher beszedését, az Európai Bizottság szerint a szabályozás torzítja a piaci versenyt. Legmélyebben a legnagyobb árbevételű cégeknek kellett a kasszába nyúlniuk. Ezek szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak.

– A cél továbbra is ez, alapvetően az egészségkárosító termékek adójából befolyó összegnek kell több más összeg mellett szolgálni azt a célt, hogy az egészségügyi rendszer megújuljon, a népegészségügyi termékadó (neta) bevezetése is ezt a célt szolgálta, ezt folytatni kívánjuk. Nyilván néhány részletkérdésben az Európai Bizottsággal vitánk van, a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy ezt a vitát meg fogjuk vívni, ebben a vitában nekünk komoly szempontjaink és érveink vannak. Nagyon bízunk benne, hogy az Európai Bizottságot ebben a kérdésben meg tudjuk majd győzni – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az egyik nemzetközi dohánycég magyarországi ügyvezetője azt mondta, a különadóra szánt összeget félretették, mert nem tudják, miként dönt később a kormány. „A bizonytalanság mindenkinek nehezíti a tervezést, és ez persze mindenkit érint a piacon meg az iparágban. Nem örülünk neki, szeretnénk, ha tisztázódna a helyzet minél hamarabb” – nyilatkozta Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A reklámadó eredeti változata olyan volt, mint a dohányipari különadó. Brüsszel nyomására a reklámadó szabályozását a kormány úgy írta át, hogy a módosítás nyertesei a külföldi médiacégek, vesztesei pedig a magyar vállalkozások lettek.

Forrás: Hír TV

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!