A béruniót a szorosabb uniós integráció valósíthatná meg

• A brexit miatt lehetővé vált a szorosabb európai uniós integráció, a magországok várhatóan a német választás után el is indulnak ezen az úton, közös pénzügyi, adó- és szociális politika jöhet.
• A kétsebességes unió már létezik, ennek deklarálása ellenére Nyugat-Európának szándéka a keleti tagállamok gyorsabb felzárkóztatása a bérek, a gdp és az életszínvonal szempontjából.
• A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a felzárkózásért megéri lemondani a nemzeti szuverenitás egy részéről.
• Róna Péter közgazdász úgy véli, az új unióban az orbáni politikának nem lenne helye, az elmúlt évek kampányaival a kormány a kilépést készíti elő.

Az elmúlt hegekben több, kormányfői szintű találkozó is lezajlott uniós államok között. Ezek közül a magyar sajtó elsősorban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök találkozóit emelte ki a cseh és a szlovák kormányfővel. Orbán Viktor ugyanis Lengyelország mellett ezekkel az államokkal, azaz a visegrádi együttműködés országaival próbált egy a nyugati tagállamokkal szemben álló tömböt létrehozni, az eddigiek alapján úgy tűnik, sikertelenül.

A találkozóknak, illetve Emmanuel Macron és Angela Merkel német kancellár ezt követő tárgyalásainak azonban komolyabb tétje is lehet: múlt kedden Párizsban hivatalosan is bejelentették, megkezdenék az EU belső magjának szorosabb integrációját. A közös valuta és az eurózóna stabilizálása érdekében közös gazdasági és pénzügyminisztériumot alapítanának, és megalakítanák az Európai Valutaalapot – lényegében egy európai jegybankot. Macron hasonló központi intézmény megalapításáról beszélt, ő közös költségvetésben gondolkodik, amelyet egy az eurózóna országaiból összeálló „eurózóna-parlament” szavazna meg.

Akár egy-, akár kétsebességes, szorosabb unió jön

Mindezek a lépések egyértelműen a sokat emlegetett kétsebességes unió irányába mutatnak. Ez azt jelenti, hogy az EU központi államai, azaz az eurót használó, gazdaságilag fejlett államok egymás között felgyorsítják az integrációt, közös állami intézményeket hoznak létre, egyfajta föderáció irányába mozdulnak el. Ez a föderáció lenne az „első sebesség”, a később csatlakozott, gazdaságilag gyengébb államok, például Magyarország a „második sebességbe” kerülnének, azaz egyelőre a mostanihoz hasonló, lazább feltételekkel lennének az unió tagjai.

A többsebességes Európával kapcsolatban az egyik fő aggodalom az, hogy konzerválná a keleti tagállamok lemaradását, ha deklaráltan eltérő státusba kerülnének. Róna Péter közgazdász szerint azonban a kétsebességes uniónak hosszú távon célja a frissen csatlakozott államok integrálása, az ő gyorsabb felzárkózásukat is szolgálná. Erre utalnak azok a tárgyalások is, amelyeket a szlovák és cseh kormány folytatott Macronnal az ottani és a nyugati bérek kiegyenlítéséről.

Angela Merkel és Emanuel Macron

„Nem kell pánikba esni, ha Magyarország csak a második sebességbe kerül, hosszú távon ez a szerkezet nem lesz feltétlenül rossz azoknak az országoknak, amelyek az első sebességből még kimaradnak. A kétsebességes unió lényege, hogy a magállamok felismerték, hogy az eddigi kohéziós források nem elegek Közép- és Kelet-Európa felzárkóztatáshoz, és hogy alábecsülték a különbséget Nyugat és Kelet fejlettsége között – fogalmazott. – Európának nem érdeke a két sebességet állandósítani, a cél az lesz, hogy idővel mindenki átlépjen a második sebességbe, mert a valódi európai integrációnak akadálya az, hogy Európa egyes régiói annyira le vannak maradva a termelékenységben, mint most.”

A brexit nem gyengítette meg az EU-t

A közgazdász szerint a folyamat kiindulópontja a brexit volt – az EU vezetői már többször deklarálták, hogy a jelenleginél szorosabbra fűznék az uniós országok integrációját, ezt azonban a britek folyamatosan blokkolták. Az Egyesült Királyság tagságának megszűnésével viszont lehetővé válik ennek a tervnek a végrehajtása.

Részleteket még nem tudni, de az biztosnak tűnik, hogy a tagállami jogkörök egy részét – az eddigiek alapján szociális, pénzügyi és adóügyekben – uniós szervek vennék át. Róna Péter szerint változásokat a második sebességbe került államok is érzékelhetnék, például átalakulhat a kohéziós források rendszere. A források összege megnövekedhet, mivel, mint mondta, zárt körökben már beszélnek arról, hogy megemeljék a tagállamok befizetéseit a közös kasszába. Ugyanakkor ezek elköltését a mostaninál sokkal szigorúbban szabályoznák és ellenőrizzék, hogy mindenképpen a tagállam felzárkóztatására költsék el.

„Hosszabb távon a második sebesség sem ad sok esélyt a most meglevő szuverenitás megtartására. A többsebességes EU azt jelenti, hogy az egész unió elmozdul a szorosabb egység irányába. Ez kezdetben a magországokban valósul meg, itt lesz közös adó-, szociális, monetáris politika, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy ezt kiterjesszék a többi államra” – mondta Róna Péter.

Nyugaton is téma a „bérunió”

Magyar szempontból különösen érdekesek az európai bérek kiegyenlítésével kapcsolatos szándékok. Nemcsak azért, mert Európában nálunk az egyik legalacsonyabb az átlagjövedelem, hanem azért is, mert a Jobbik egy hasonló témát készül megtenni a választási kampánya központi témájának. A közelmúltban kezdtek el aláírásokat gyűjteni egy európai polgári kezdeményezésre, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az uniós jogrendbe kerüljön be a tagállamok bérszínvonalának egységesítése.

A béruniós kezdeményezést népszerűsítő plakát

Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője a Hírtv.hunak úgy nyilatkozott, üdvözlendőnek tartja a bérekről szóló cseh és szlovák tárgyalásokat, ezek szerinte azt mutatják, hogy valós problémát vetettek fel. „A bérek közti különbségek feszültségekhez vezetnek az unión belül. Mi huszonhét éve várunk arra, hogy elérjük az európai életszínvonalat, amire most reális esély lenne. Nem jó, hogy épp ilyen helyzetben kezdi el a kormány az ajtócsapkodást és a Brüsszel megállításáról szóló kampányokat. A brexit fontos figyelmeztetés volt, azóta az unió vezetői, Merkel és Macron is figyelemre méltó terveket mutatnak be – fogalmazott. – A többi régiós országgal együtt kellene tárgyalni a bérekről, nem sértődött gyerekként viselkedni, mint azt például a holland nagykövet kitiltásakor tették.”

Gyöngyösi: Lehet engedni a szuverenitásból

Ilyen tárgyalásokat folytatni annyit jelentene, hogy Magyarország a szorosabb uniós integrációban való részvételről tárgyalna. A jobbikos politikus szerint elképzelhető, hogy Magyarországnak megéri részt venni a szorosabb unióban. „Ha Brüsszelben kapunk egy öt-tíz éves tervet arra nézve, hogyan lehet a kohéziós politikával felzárkóztatni a régiót, arra nyitottnak kell lennünk akkor is, ha ezért a szuverenitásunkból engedni kell. Ma Magyarország legnagyobb problémája az elvándorlás és az elszegényedés, ami mögött egyértelműen az alacsony bérszínvonal áll.”

Gyöngyösi Márton állításai meglepőek annak fényében, hogy korábban a Jobbik meglehetősen EU-szkeptikus álláspontot képviselt. A párt és az Európai Unió korábbi viszonyával kapcsolatban általában Novák Előd EU-zászló-égetését szokás felhozni, de a párt legutóbbi választási programjába is bekerültek a „gyarmatosító politikát” folytató unióból való kihátrálásra mutató, a tagságunk felülvizsgálatáról szóló pontok. A program szerint ehelyett Oroszországgal és Törökországgal, valamint Észak-Afrika és a Közel-Kelet arab államaival, Iránnal és Afrika gazdaságilag feltörekvő országaival kell szorosabbra fűzni a viszonyt. Gyöngyösi korábban úgy nyilatkozott, a tagállami hatáskörök megtartására vagy bővítésére van szükség a „föderális, központosított, kolhozszerű európai egyesült államok” helyett. A brexitnépszavazáskor a párt hasonló politikát javasolt Magyarországnak is, mint amit Cameron folytatott: Magyarország tagságának újratárgyalását, majd népszavazást a kilépésről.

Gyöngyösi Márton (Jobbik), magyar részről a béruniós polgári kezdeményezés benyújtója

A jobbikos politikus viszont most úgy nyilatkozott, érdemes esélyt adni az EU megreformálására. „A keleti országok nagyon komoly áldozatokat hoztak a csatlakozással, az eddigi neoliberális gazdaságpolitika nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A legjobban a munkaerő szabad áramlását érzékelhettük, ami leginkább a magyar fiatalok elvándorlását jelentette, kényszerből, az alacsony fizetések miatt. De az elmúlt huszonhét év katasztrófája elsősorban a magyar elit felelőssége” – jelentette ki. Gyöngyösi szerint most úgy tűnik, Brüsszelben van egy törekvés a régió felzárkóztatására, mivel szerinte a közös gazdasági unió csak akkor lehet sikeres, ha Közép- és Kelet-Európa felzárkózik. Az ellenzéki politikus szerint ugyanakkor a kétsebességes unió deklarálása nem biztos, hogy szerencsés lenne, még ha léteznek is ezek a különbségek.

Korai a magyar euró

Gyöngyösi Márton korainak tartaná a magyar euró bevezetését – amely mellett nemrég Pukli István pártja indított kampányt. „A közös valuta jó ötlet, de a bevezetésekor koraszülött volt. Ahhoz, hogy mindenkinek megérje, előbb egy gazdaságilag egységes EU kellene” – mondta a képviselő.

A Jobbik béruniós kezdeményezését sok kritika érte, az Európai Bizottság pedig, bár befogadta, jelezte, hogy a béremelésre csak a tagállamoknak van jogosultságuk. A benyújtó Gyöngyösi Márton szerint viszont egyelőre elég lenne egy szándéknyilatkozat is az uniós szervektől, nem várja azt, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament egy tollvonással megemelje a magyar béreket. „Egy uniós szándéknyilatkozat egy egy-két évtizedes folyamat kezdete lenne. A felzárkóztatás mikéntjéről uniós és tagállami szinten is tárgyalni kell majd” – hangsúlyozta.

Róna Péter: A nyugati bérek feltétele a magasabb gdp

Róna Péter szintén azt mondta, nem lehet a fizetéseket egy törvénnyel drasztikusan növelni, a magyar bérszínvonal csak akkor érheti el az osztrák vagy a német szintet, ha a magyar gazdaság termelékenysége, azaz a bruttó hazai össztermék (gdp) is növekszik. Ugyanakkor a gazdaság szerkezetének átalakításával már el lehetne érni némi javulást rövid távon is. „Az egyik probléma Magyarországon, hogy a munkabér részesedése a nemzeti össztermékből igen kevés. A tőke és a bér részesedésének aránya 40:60 százalék, míg Nyugat-Európában legfeljebb 35:65. Az Orbán-kormány úgynevezett unortodox gazdaságpolitikája valójában kőkemény neoliberális politika, amely csak rontott ezen az arányon. Ennek lényege a tőke nagyobb javadalmazására, a szociális juttatások megnyirbálására.”

Róna Péter szerint az átalakuló unióban nincs helye az orbáni politikának, a kormány célja a kilépés lehet

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A szakember úgy látja, az említett aránynak a növelése „teljesen reális és előremutató lenne”. A bérek olyan emelése viszont, amely a termelékenységen túlmutat, nem megvalósítható, mert nem lehet jobban növelni a béreket az össztermék növekedésénél. „Nyugati színvonalú béreket magasabb termelékenységgel, a versenyképesség növelésével lehet elérni. Ez megint teljesen eltér a mai magyar gazdaságpolitikától: a magyar munkaerő nem azzal versenyképesebb Európában, hogy többet tud, hanem hogy kevesebb fizetést kér.”

A közgazdász elhibázottnak tartja a magyar euró ötletét is. „Magyarország szempontjából az euró bevezetése nem biztos hogy jó ötlet lenne, mert a termelékenység a régióban az egyik leglassabban fejlődik. Most nem tart még ott a termelékenység, hogy megérje bevezetni.” Az euró szempontjából szerinte jó példa Szlovákia, ahol a fejlett, iparosodott területeket gazdagabbá tette, de nem tett jót az elmaradott keleti területeknek. „Ugyanez zajlik le összeurópai szinten: azokban az országokban, ahol a termelékenység átlag alatt van, az euró túlértékelt lenne, a bevezetése csak növelné a fizetések elmaradottságát a többi államhoz képest.” Hozzátette: a kétsebességes EU koncepciója arról is szól, hogy ezt a problémát hogyan lehet minél hamarabb orvosolni.

Bérunió kontra migráció

Kérdéses, hogy a Jobbik a választást mennyire tudja majd tematizálni a béruniós javaslattal. Az Orbán-kormány az Európai Unióval való viszonyt egyre inkább csak egyetlen szempontból, a migráció szempontjából értelmezi, emiatt pedig biztos, hogy a mélyebb integráció szinte minden formáját elvből elutasítja. Ennek persze lehet egy prózaibb oka is: a kétsebességes EU azt is jelentené, hogy az unió szigorúbban ellenőrizné a kohéziós pénzek elköltését, ilyen ügyekben pedig már most is számos vizsgálat folyik a magyar kormány ellen.

Tény, hogy a kabinet hosszú ideje következetesen Európa hanyatlásáról beszél. A közelmúltban ezt a bevándorlással hozták össze, ennek két alapvető állítása figyelhető meg. Egyrészt az, hogy Nyugat-Európa a migráció miatt rövidesen lángba fog borulni, másrészt az, hogy a „brüsszeli bevándorláspolitika” Magyarország számára egzisztenciális fenyegetést jelent: Brüsszel illegális bevándorlók beengedésére kényszerítene minket, ami valamiféle nemzethalálhoz vezetne. (Arról, hogy ez a retorika mennyire félrevezető, itt írtunk részletesen.)

A Momentum Mozgalom által „kijavított” plakátok. Eredetileg Brüsszel szerepel a miniszterelnök helyett.

Fotó: Magyar Nemzet

Ezen a téren a Fidesz ismét csak jobbról előzi a Jobbikot. „Egy belpolitikai kampány része az, nem a valóság, hogy az EU a migráció miatt süllyedő hajó, szerintem még nem kell leírni – felelte kérdésünkre Gyöngyösi Márton. – A menekültkvótát mi is elutasítjuk, és tényleg vannak veszélyei a migrációnak, de a nyugati államoknak is szuverén joguk eldönteni, milyen migrációs politikát folytatnak. Ezt tiszteletben kell tartani addig, amíg nem akarják másra rákényszeríteni.” Hozzátette: ezen a téren úgy látja, az EU változásokon megy keresztül, „a politikai korrekt szövegeknek egyre inkább csak a tárgyalóasztalnál van jelentőségük, a gyakorlatban mindenki szigorítja a bevándorláspolitikáját”.

„Katasztrófa lenne a kilépés, de elhinnénk, hogy Brüsszel a hibás”

Róna Péter szerint ugyanakkor a kétsebességes unió egyik felében sem lenne helye az orbáni politikának. „Az Orbán-féle hozzáállás teljesen más, mint mindenki másé, még a lengyelekétől is különbözik. Ő Európa vesztét vizionálja, olyan jövőképet vázol fel, amely összeegyeztethetetlen a nyugati jövőképpel. Mostanra a Fidesz nyíltan EU-ellenes politikát folytat, rendszeresen, következetesen konfrontálódik az európai vezetőkkel, állandóan ócsárolja Európát, az európai politikusokat, láthatóan nem hajlandó arra a fajta együttműködésre, amelyet a szorosabb integráció igényelne” – jelentette ki.

A közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz a célja a közeljövőben Magyarország kiléptetése az Európai Unióból – a folyamatos konfrontáció Brüsszellel, az EU-ellenes retorika, az Európa összeomlásáról szóló víziók szerinte mind ezt készítik elő. Úgy látja, egy ilyen lépés közvetlen előzménye a kohéziós források befagyasztása lenne, amihez a sok kötelezettségszegési eljárás és korrupciós ügy miatt már egyébként is közel állunk. „Ennek a gazdasági következményeit mindenki érezné, de a kormány nyilván Brüsszelt hibáztathatná mindenért, azt mondaná, mindez az EU hibája, ezért harcolunk ellenük és ezért kell kilépnünk. Mintha most teremtenék meg azt a légkört, ahol pár év múlva a többség elhinné, hogy mindenért Brüsszel a hibás, és támogatnák a kilépést” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, egy ilyen nyílt konfrontációnak katasztrofális következményei lennének a magyar gazdaságra, de visszaút már nem lenne az EU-ba. Szerinte reális esélye van annak, hogy az Orbán-kormány egy súlyos gazdasági válság mellett ilyen módon stabilizálni tudná a hatalmát, mivel elég magyar választó lenne kész elhinni, hogy a súlyos gazdasági következményekért „Brüsszel volt a hibás, és nem a magyarok”.