A hármas metró hiányzó liftjeiről alkudozik a kormány Budapest vezetésével

A királyi lovarda már épül a budai Várban. Az eredeti létesítmény a második világháborúban megsérült, hasonlóan a palotaőrség egykori épületéhez, amelyet majd szintén újraépítenek. Arra is jut pénz, hogy a Budavári Palota a Tabán felől megközelíthető legyen kerekesszékkel vagy babakocsival. Az akadálymentesítésre, illetve a közművek kiváltására kétmilliárd forintot szán a kormány. A napokban megjelent kormányhatározat nem részletezi, hogy a meglévő lift mellé újabbakat építenek-e, vagy rámpát alakítanak ki.

Csángó Dániel az idejét sem tudja, mikor járt utoljára a budai Várban. Főként azért, mert a macskakövek miatt nehéz odafent a közlekedés. Ahogy idelent is a mindennapokban. Különösen akkor, ha metróval menne.

„Embertelen az, hogy külön meg kell állítani egy mozgólépcsőt csak miattam, és akkor még kettő ember kell, hogy tartson, egy fölül, egy alul, nem beszélve arról, hogy még veszélyes is. A lejutás, ami bárkinek három perc, az nekem mondjuk húsz perc, és akkor szerencsém volt, mert lejutottam. Ha viszont kerülő úton kell mennem, akkor az akár egy-egy órával is meghosszabbíthatja az utazás menetét” – fogalmazott az aktivista.

A 2-es metrót a 2000-es évek közepén újították fel, az akadálymentesítés akkor sem volt szempont – mindössze három megállóban van lift. A 3-as metró rekonstrukciója már tart, de továbbra sem tudni, hogy lesz-e teljes akadálymentesítés. Budapest vezetése szerint az államtól kapott pénz nem elég arra, hogy minden megállóban legyen lift.

„Az állam odaadta azt a pénzt, amit odaadhatott, és amihez hozzájárultak azok is, akik nem Budapesten élnek. A fővárosnak van saját költségvetése, saját bevételei, semmi nem tiltja, hogy a saját pénzén megcsinálja” – ezt november elején nyilatkozta a Miniszterelnökség vezetője. December közepén Lázár János már finomabban fogalmazott.

„A mozgáskorlátozottak közlekedésének akadálymentesítését minden helyi önkormányzatnak magának kell megoldania, így van ez Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Zalaegerszegen és minden kistelepülésen, így a fővárosi önkormányzatnak kell tudni megoldani a problémát, de a kormány asztalán számos társadalmi megkeresés van. Készek vagyunk erről tárgyalni, és ahogy már jeleztem, nem zárkózunk el valamifajta kooperációtól vagy együttműködéstől, csak meg kell vizsgáljuk, hogy milyen anyagi feltételei vannak” – mondta Lázár.

A kormány 137 milliárd forintot ad uniós, illetve hazai költségvetési forrásból a 3-as metró felújítására. A teljes akadálymentesítéshez további 20 milliárd forint kellene.

„Az már a magyar állam és a főváros döntése, hogy mekkora összeggel egészíti ki. Lehet hivatkozni arra, hogy az unió csak ekkora forrást ad, de ha a magyar állam és a főváros elkötelezett a saját hatályos jogszabályainak a betartása mellett, akkor a magyar költségvetésből ki lehet egészíteni. Legyünk őszinték, ez tisztán szándék kérdése” – jelentette ki Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke.

Az MSZP a hármas metró akadálymentesítéséről helyi népszavazást kezdeményez. Ha nem gyűlik össze elég aláírás, vagy ha a kormány és a főváros nem jut dűlőre, akkor nyolc megálló lift nélkül marad évtizedekre a metró vonalán.