’89 a többség számára nem egy felszabadító élmény volt
2016. október 17., hétfő 18:39, frissítve: szerda 12:05
„Ez a kádári narratíva mind a mai napig visszaköszön, hogy igen ő 56-os volt, de volt valami köztörvényes ügye valami stiklije” – az 1956-os forradalom rendszerváltoztatásra gyakorolt hatását elemezték történészek és egykori politikusok a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint a kádári propagandának sokáig sikerült bűnözők felkelésének beállítani a forradalmat, míg az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy a rendszerváltozáskor sokan egy ’56-hoz hasonló csodát vártak, de csalódniuk kellett.
„’89-et legitimálhatta volna az eredményesség, hogyha Magyarország akárcsak közel olyan sikeres, mint Spanyolország volt a Franco-rendszer után, tehát egy gyors polgári fölzárkózás van, Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke még 50-ben is magasabb volt mint a spanyoloké, most a spanyoloké két és félszer magasabb, mint a mienké, ha akárcsak megközelítő mértékű polgárosodás következik be – és a spanyol átmenet megközelítőleg ennyi ideig zajlott, mint a mienké ’89-től –, akkor legitim volna a berendezkedés és ’89 nagyobb hősi valaminek tűnne” – mondta az SZDSZ volt elnöke, Tölgyessy Péter.
A Boross-kormány egykori belügyminisztere a rendszerváltozást követő politikai csatározásokat teszi felelőssé azért, hogy ma a magyar emberek nem élnek magasabb életszínvonalon. „Nem ’89–90 a felelős, hanem az ami utána történt, és ennek kéne a magyarázatát megtalálni, hogy egy kicsit előbbre jussunk, és az én egyik magyarázatom az, hogy megszűnt az az együttműködési készség a valódi nemzeti együttműködés a politikai osztály részéről, és ez aztán az egész társadalmat is rendkívüli módon megosztja, és úgy gondolom, hogy ez az egység ez az összefogás 1989-ben megvolt” – jelentette ki Kónya Imre, az MDF volt alelnöke.
A résztvevők közül többen is a magyar rendszerváltás sajátos vonásának nevezték, hogy 1990-ben a kommunista pártelit bukását és az MDF győzelmét nem kísérte eufória a társadalom részéről, aminek az az oka, hogy a térség más országaihoz képest Magyarországon az átlagember – a tárgyalásos átmenet miatt – nem vehette ki a részét a rendszerváltoztatásból.
