300 milliót spórol vele az ELTE, Brüsszel vizsgálja a gigatendert

Napkollektorok termelnek áramot az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. A főépület mellett további 13 épületet szereltek fel környezetbarát rendszerrel. Az energetikai korszerűsítés 5 ezer ablak cseréjével, az épületek szigetelésével és kazánházak építésével is együtt járt. Az egyetem vezetése úgy számol, hogy 300 millió forintot takarítanak meg évente a rezsin. A pénzt az oktatásra költik.

„Bízom abban, hogy ennek a projektnek az eredménye és tapasztalatai segítenek bennünket abban is, hogy a kormányzati bizalmat tovább élvezve jelentős többletberuházási forrásokhoz juthassunk a következő években” – mondta Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.

Az ELTE 5 milliárd forintot kapott jórészt uniós pénzből az energetikai fejlesztésekre. Az állam tavaly nyáron hirdetett győztest azon a 200 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzésen, amelyet középületek szigetelésére, napkollektorok telepítésére, ajtók és ablakok cseréjére írt ki. A közelmúltban derült ki, hogy ebben a pályázatban is találtak kivetnivalót az Európai Unió ellenőrei. Az ELTE gazdálkodását irányító kancellár azt mondta, hogy az egyetemi beruházás szabályos volt.

„Az eredeti becsléseinkhez képest összességében ez a projekt egy körülbelül 60 millió forinttal kevesebbe került, úgyhogy azt gondolom, hogy az ELTE-nek semmilyen vizsgálattól a beruházáshoz kapcsolódóan nem kell tartania” – tette hozzá Scheuer Gyula.

A középületek energetikai korszerűsítése mellett tanácsadói szerződések, út- és vasútépítések is rákerültek a brüsszeli listára. A szabálytalanságok miatt 100 milliárd forintra büntetheti az Európai Bizottság Magyarországot – írta meg a közelmúltban a 24.hu.

A Miniszterelnökség vezetője júniusban nyilatkozott a Hír TV kérdésére az EU kifogásairól. „Bízunk a saját igazunkban, másrészt azért sem tudunk forrásvesztést elszenvedni, mert mindig úgy tervezzük az európai uniós beruházásokat, hogy a rendelkezésre álló keret 110 százalékáig finanszírozunk, éppen azért, hogy ha bármely ügyben esetleg az európai uniós támogatás nem állna rendelkezésre, vagy kevesebb lenne, akkor is megvalósulhassanak fejlesztések” – mondta Gulyás Gergely.

Az Európai Bizottság ellenőreinek feltűnt, hogy egyes nagyberuházások jelentősen megdrágultak, amit a kormány az építőipari árelemelkedéssel magyaráz.