1800 milliárd forint landolt az Orbán-kormány kedvenc vállalkozásainál

Ha kaszinó, akkor Andy Vajna, ha online kassza, akkor Garancsi István, ha közvilágítás, akkor pedig Tiborcz István. Nem kell sem marketing, sem reklám. A siker receptje egyszerű.

Mészáros Lőrinc, a felcsúti expolgármester az elmúlt 7 évben 400 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert, csak 2017-ben pedig majdnem 300 milliárdot. De a NER legbelsőbb köreinek sem volt okuk panaszra.

„Tavaly Szíjj Lászlónak a cégei 606,5 milliárd forintot nyertek, a ZÁÉV több, mint 430-at, a WHB 342-t, a Mészáros cégek közel 300-at és itt van a többi” – sorolta a Célpontnak Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója.

A pénzek egy szűk körben mozognak. Egy év alatt az Orbán-kormány kiválasztottjainál majdnem 1800 milliárd landolt. „Kapnak piaci alapon is megbízásokat, de nagyon kis mértékben” – mutatott rá az újságíró.

A Corruption Research Center Budapest/Korrupciókutató Központ vizsgálta a 2009 és 2016 közötti közbeszerzéseket. Eszerint az összesen 14 ezer milliárd forintról szóló állami tenderek 20 százaléka 5 embernél kötött ki.

„2014-től megindult egy újfajta elitképzés és innentől datálódik Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester gazdagodása, akár a Duna Aszfalté, ami korábban abszolúte nem volt politikához köthető cég, de sorolhatnánk a többi, kormányzati körökhöz közel álló üzletembereket, tehát 2014-15-ben egy elképesztő gazdagodási folyamaton mentek át ezek a tűzhöz közel álló cégek és üzleti körök” – magyarázta Wiedemann Tamás, a G7.hu internetes portál újságírója a Hír TV-nek. 

Bod Péter Ákos, közgazdász szerint a modell nem magyar sajátosság. „Ez a magyar oligarchia, amiről mindig azt gondoljuk, hogy ez egy orosz dolog, vagy legfeljebb esetleg az ukránoknál van, ez itt van, ez tény és nagyon nehéz letagadni” – így a szakember. 

A kormány szisztematikusan alakította ki a szabad utat a baráti cégeknek a megfelelő jogi környezet megteremtésével.

„Ott van például Andy Vajna és a kaszinói, ott volt egy nagyobb beruházás, megépítette a kaszinókat, most volt új kaszinója is, a jogszabályváltozás alá tett egy piacot és természetesen lefölözi a hasznot és kiveszi az osztalékot a cégekből, Garancsi István is elég látványosan növelte a vagyonát az elmúlt években, nála látszódik egyébként a legjobban az, hogy jogszabályváltozással hozták helyzetbe nagyon sok cégét és le tud tarolni egész piacokat” – mondta Zsiborás Gergő, a Forbes vezető szerkesztője.

A közbeszerzéseken sokszor csak elvileg van verseny, sokszor ugyanis csak egyetlen – baráti – cég ad be pályázatot. A kormánytól távolabbi cégek nem is bíznak a sikerben.

„A kis- és közepes cégek nem kezdenek el fejleszteni, beruházni, mondván úgysem én nyerem meg a pályázatot, miért fejlesztek, miért fizessek jobb bért a munkatársaimnak, miért alkalmazzak egy két-három nyelven beszélő munkatársat, miért vegyek meg egy új gépsort, miért ruházzak be egy új technológiába, úgysem én adom a legjobb árajánlatot, vagy ha én adom, úgysem én nyerek” – világított rá Wiedemann Tamás.

Magyarország versenyképességi mutatóján pedig ez meg is látszik. A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a 137 vizsgált ország közül Magyarország csak a 60. helyet foglalja el, jócskán lemaradva Kína, India és Oroszország mögött. A svájci székhelyű szervezet szerint a magyar versenyképességet rontó tényezők között a korrupció dobogós helyet foglal el.