150 magyar katonát kérnek az Iszlám Állam ellen
A Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és az Információs Hivatal képviselői is elkísérték Szijjártó Pétert a külügyi bizottsági meghallgatásra. A szaktárca vezetője az Iszlám Állam elleni koalícióban való magyar szerepvállalásról azt mondta: a terrorszervezet az egész nyugati közösség ellen indított támadást.
Az Iszlám Állam ellen nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás alapján járna el a nemzetközi koalíció. A jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelentheti, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szólnak. Az Egyesült Államok katonai szinten kérte fel Magyarországot a részvételre, ami évi 20 milliárd forintba kerülne és 2017. december végéig szól.
„Ez a felkérés arra vonatkozik, hogy száz fő helyszíni katonát és ötven, Magyarországon tartalékos, illetve készenléti státuszban lévő katonát biztosítsunk, hivatalosan partnerképesség-építési feladathoz” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tervek szerint a magyar katonák biztosítási feladatokat látnának el egy észak-iraki szövetséges kiképzőpontnál, Erbilben. Szijjártó Péter később újságíróknak elismerte: Magyarország biztonsági kockázatát növelheti a katonai szerepvállalás, amit a TEK, az Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is megerősített.
„Közöltük világosan, hogy nem támogatjuk” – mondta Schiffer András. Az LMP szerint nem tisztázott, hogy az iszlám terrorszervezetet ki pénzeli. A PM inkább a humanitárius segélyezést helyeselné, a Jobbik szerint pedig olyan misszióról van szó, amellyel szemben a magyar nemzeti érdek kétséges. „Az Iszlám Állam felszámolása szerintem az iszlám országoknak is érdeke, de Magyarországnak az ebben való részvétel szerintem nem érdeke” – fogalmazott Vona Gábor.
Az MSZP várhatóan pénteken dönt arról, támogatja-e a missziót. „Az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza most ebben a kérdésben Amerika felé, hogy megfeleljen és ezáltal saját belpolitikai mozgásterét bővítse, ez pedig szerintem nem helyes” – nyilatkozta Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő.
A DK és a Liberálisok mellett az Együtt is kész megszavazni a nyugati koalícióban való magyar szerepvállalást. „Ha Magyarország kormánya képes végiggondolni ennek a missziónak a hosszú távú hatásait Magyarországra és Európára nézve, akkor én az Együtt képviselőjeként meg fogom fontolni, hogy ezt a missziót támogassam” – mondta Szelényi Zsuzsanna.
A kétharmados parlamenti döntés áprilisban születhet meg, így legkorábban május végére érkezhet Irakba magyar katona.
Forrás: Hír TV
