Végtelenbe nyúló kórházi várólisták

Trükköznek a páciensek az ellátásért

 Betegek várakoznak a sürgősségi osztályon. Mindennapos kép akár itt a Fiumei úton, akár a Honvéd Kórháznál, ahol pár hete egy 58 éves nő meghalt, miután szívproblémájával több, mint 5 órán át várt az orvosra.

– Elérte a sürgősségi ellátás a teljesítőképességének a határát – így reagált a kórház sürgősségi osztályának vezetője, aki szerint a betegek jó része egyszerűen nem oda való.

– Ebből a 160 betegből 100 olyan, aki a sürgősségi osztályra való. A 60 az olyan, hogy időpontom van hasi ultrahangra május 94-ére, hát az túl messze van, bejövök a sürgősségi osztályra, és akkor azt mondom, hogy nagyon fáj a hasam és akkor hátha – mondta az Egyenesen c. műsorban Zacher Gábor.

Az egyszerűbb vizsgálatok sem mennek gyorsan

– Én nem szoktam beteg lenni, de mostanában... hát szóval felháborító ez a várólista.

– Mennyit várt?

– A röntgenre egyszer vártam február elejétől május 12-ig. Ezért dolgoztunk...

A műtéti várólista még szomorúbb képet mutat. A nemzeti egészségbiztosító adatai szerint januárban csaknem harmincezer ember várt műtétre. Aki szívbillentyű beültetésre, kiterjesztett gerincműtétre illetve térdprotézisre szorul, annak átlagosan egy-másfél évet is kell várnia, például a Honvéd kórházban az utóbbira pontosan 735 napot.

A betegek így inkább a magánrendelőkbe mennek

A fővárosban például már 10 páciensből hatan. A Duna Medical Center magánkórházban is egyre nő a forgalom.

– Azt, amit az elmúlt évben hallottunk és napvilágra került, hogy számos budapesti mammográfiás szűrőállomás romlott el egyszerre, nyilvánvalóan az ember rögtön megérzi. Mert azok a betegek, akik szűrésre szeretnének menni, keresnek más lehetőséget. Az emberekben az határozza meg, hogy mikor gondolják azt, hogy inkább magánellátáshoz fordulnak – nyilatkozta Schiszler István, Duna Medical Center igazgatója.

Itt egy laborvizsgálat néhány ezer forint, az ultrahang 10-15 ezer, a szakorvosi vizsgálati díjak pedig 25 ezer forintba kerülnek. A műtétek 100 és 300 ezer forint között mozognak.

– Érezhető az irányból, hogy a betegek sokan – nem is a tehetősebbek – elmennek a magán egészségügy irányába. Az állami egészségügy termeli ezt az irányváltást – így véli Haskó László sebészorvos, aki szerint az állami kórházak hiába tudnának adott esetben több beteget ellátni, a teljesítménykorlát miatt is meg van kötve a kezük. A szakember több ország egészségügyi rendszerében dolgozott. Úgy látja, nálunk a pénzhiány és a bürokrácia a fő gond.

– Ha szükség van valamilyen berendezésre, akkor azt 5 perc alatt meg tudják venni, mert nem olyan döntési rendszer van, mint mondjuk az állami kórháznál. Ott végig kell menni a minisztériumi osztályvezetőn, az államtitkáron, a helyettesen stb. Végül Magyarországon lehet, hogy mindent egy ember dönt el, ahogy figyeljük a dolgokat. Mindenben megfellebbezhetetlen határozatok vannak – tette hozzá.

Eközben az állami rendszerben a tb áll minden költséget, sok esetben azt is, amit nem kéne. A szakemberek szerint ugyanis a páciensek 10-15 százaléka nem rendelkezik tb-vel, őket hitelbe látják el, de a legtöbb esetben nem fizetnek.