Több mint 6000 szülő töltötte ki a közoktatásra vonatkozó kérdőívet

Túlterheltség, motiválatlanság, készségfejlesztés hiánya – csak egy pár olyan fogalom, amely jelentős elégedetlenséget váltott ki az elmúlt nyolc év oktatási rendszerében. Ilyen és ehhez hasonló témákról kérdezi a magyar családokat a szülők közösségéből álló Szülői Hang Közösség.

„Az elmúlt nyolc évben egy nagyon markáns irányvonalváltást láttunk, nagyon markáns döntéseket, nagyon sok minden változott az oktatásban, és ezek hatásait már most le lehet mérni. Ezért, azt hiszem, jogos feltenni azt a kérdést, hogy helyes-e ez az irány. És én azt hiszem, itt a szülők nagyon sok mindent jól látnak” – fogalmazott Miklós György, a Szülői Hang Közösség tagja.

Idáig több mint hatezren töltötték ki a kérdőíveket, melyeket majd márciusban értékelnek ki. A szervezet ezután társadalmi párbeszédet indítana a témákban.

„Szeretnénk elküldeni a pártoknak is, természetesen kormányzati reakciót is szívesen megjelenítünk, mi elsősorban a szülők és a nyilvánosság felé szeretnénk egy társadalmi párbeszédet kezdeményezni, mert úgy gondoljuk, hogy az oktatás egy fontos ügy” – tette hozzá Miklós György.

Az eddigi részeredmények alapján a szülők csaknem 83 százaléka gondolja úgy, hogy olyan nagy mértékű a gyermekek túlterheltsége, hogy az a családi élet rovására megy. A válaszadók között van Szabó Tünde, akinek két gyermeke is a közoktatásban tanul. Nagyobbik lánya most nyolcadikos, így az elejétől a végéig számon tudta követni az elmúlt évek változásait.

„Egyre több olyan puffer óra került be, ami helyett sokkal inkább ismétlő órák vagy jobban elmagyarázós vagy jobban bevonós órákra lett volna szükség. És emiatt jutott el oda, hogy igazából nagyon sok tantárgy, amit egyébként szerintem szeretne, azt így elvesztette az érdeklődését” – nyilatkozta az egyik szülő.

Bár nem lehet mindent az elmúlt nyolc év számlájára írni az oktatáskutató szerint, de míg 2010 előtt reménykedni lehetett az akkori változásokban, úgy a kormányváltás után eltörölték az addigi oktatási törekvéseket.

„Ténylegesen léteztek ilyen folyamatok, mint az esélyegyenlőtlenség területén, azok csökkentése területén, az országos integrációs hálózat területén – na most ezek mind megszűntek 2010 után. Vagy azonnal itt volt egy nagy cenzúra, tehát míg ezelőtt reménykedni lehetett a folyamatokban. Persze nem volt akkor se jó a helyzet, 2010 után viszont negatívba fordultak a folyamatok” – számolt be Nahalka István oktatáskutató.

Az új Nemzeti alaptantervet uniós támogatásból 2,4 milliárd forintból készítik elő. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban tagadta azokat a lapértesüléseket, hogy a munkálatokat teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával végzik.