Rendőrségi vizsgálatot szorgalmaz, Szijjártó szerint csak beleavatkozik
Hír TV
2018. február 28., szerda 20:38, frissítve: szerda 20:52
„Azt szeretném, ha valódi rendőrségi nyomozás folyna a miniszterelnök vejével kapcsolatos ügyben. Együttműködést várunk a problémák megoldására” – nyilatkozta a Politicónak az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke. Ingeborg Grässle hozzátette: „Az a célunk, hogy támogassuk Magyarországot, de a magyar hatóságok úgy állítják be a dolgot, mintha zaklatni akarnánk Magyarországot, és ez nem igaz”.
Pedig a külügyminiszter szerint is erről van szó. Szijjártó Péter megismételte a kormányzat támadásról szóló kommunikációs paneljét, amikor Ingeborg Grässle nyilatkozatával szembesítettük. „Egyre nő azoknak a száma, akik megpróbálnak kívülről beavatkozni a magyar választási kampányba, úgyhogy én most már lassan azt várom, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa is Elios-ügyben fog nyilatkozni” – fogalmazott a politikus.
A külügyminiszter arra nem tudott választ adni, hogy a Fidesz európai pártcsaládjába tartozó német politikusnak miért érdeke befolyásolni a kampányt. A Párbeszéd európai parlamenti képviselője úgy látja: a költségvetési ellenőrző bizottság elnöke az OLAF által feltárt konkrétumok alapján tett megállapítást.
„Az OLAF-nak az a következtetése, hogy itt tulajdonképp egy bűnszervezet működött, az teljesen megalapozott. Ezt az egész csalássorozatot, ezt az egész gigantikus méretű korrupciót nem lehetett másképp megcsinálni, mint hogy a helyi önkormányzati szinttől egészen a Miniszterelnökségig terjedő közigazgatási, államigazgatási spektrumban több tucatnyi ember működött együtt, és működött közre abban, hogy ezt a csalássorozatot végre lehessen hajtani. Tehát itt valóban egy bűnszervezet a magyar állam legkülönbözőbb szintjein azon működött, hogy Tiborcz Istvánnal megnyeressék ezeket a közbeszerzéseket” – fejtette ki Jávor Benedek.
Bárándy Péter Riasztás című műsorunknak azt mondta: az OLAF jelentése egy precízen megfogalmazott feljelentés. Az ügyvéd, aki a Medgyessy-kormányban igazságügyi miniszter is volt úgy látja: súlyos büntetési tételek merülnek fel, ha a gyanú beigazolódik.
„A költségvetési csalásnak egy olyan minősített esetéről beszélünk, amelynek 5-től 10 éves a büntetési tétele. Ha ez bűnszervezeti elkövetés mellett történik, akkor 20 évre emelkedik a fölső határ. Ha még halmozat is van, akkor ugye maximum 25-ig fölmehet” – mondta a korábbi igazságügyi miniszter.
Az unió csalás elleni hivatala a 13 milliárd forintra rúgó uniós támogatást is visszafizettetné. Ezért a büntetésért a vagyonával is felelnie kell annak, akiről bebizonyosodik, hogy részt vett a csalássorozatban.