A magyar űrkutatásnak is lehetne fényesebb jövőképe

Az első és – Simonyi Károly magánútjait nem számítva – egyetlen magyar űrhajós szülőföldjére, Gyulaházára álmodott meg a község polgármestere egy űrközpontot. Nem űrhajót akarnak a világűrbe lőni, inkább interaktív űrrepülési kiállítást szeretnének ide. Két könnyűszerkezetes épületet húznának fel, és arra számítanak, hogy megkapják a budapesti Közlekedési Múzeum űrrepüléstörténeti anyagait.

„Gondolok különböző szimulátorokra, interaktív dolgokra, különböző kütyükre, amelyek reményeink szerint messze távolból is ide fogják hozni Gyulaházára a látogatókat ” – nyilatkozta a Látótérnek Bardi Béla polgármester.

A kormány hárommilliárd forintot szán Kisvárda környékének turisztikai fejlesztésére, ebből jutna a gyulaházai űrközpontnak is. A polgármester szerint csak a turizmusra építhetnek, ha életben akarnak maradni.

De nemcsak Gyulaházának, a magyar űrkutatásnak is lehetne fényesebb jövőképe. Űrtalálmányokban ugyanis jegyzik a hazai kutatókat. A Smog-1 nevezetű kisműholdat műegyetemisták fejlesztették ki.

„Ha kicsit okosabban tervezünk tévéadó antennát, és jobban fókuszáljuk a jelet a tévénézők irányába, akkor ugyanazt a vételi körzetet el lehet látni nagyjából fele akkora teljesítménnyel. Amikor 100 kilowattos tévéadóról beszélünk, akkor a villanyszámla kicsit borsos, sok nulla van egy jó nagy szám után. És ha csak lefelezem a kisugárzott teljesítményt, feleakkora teljesítménnyel ugyanazt a körzetet el tudom látni, akkor fele annyiba kerül a villany” – magyarázta Dudás Levente, a Smog-1 főkonstruktora.

A kis készüléket egy amerikai hordozórakétával, egy olasz műholddal együtt lövik majd ki az űrbe, talán már jövőre. A fejlesztés és az űrbe juttatása harmincmillió forintba kerül. Ezt szponzorok és a Műegyetem fizeti, az állam egy fillérrel sem támogatja. „Állami támogatást a klasszikus magyar űrkutatás teréről egy huncut vasat nem kaptunk” – jegyezte meg Gschwindt András, a Smog-1 fejlesztői csoportjának projektvezetője.

Csakhogy az Európai Űrügynökséggel évekig tartana kifejleszteni egy ilyen eszközt. „Egy tipikus program elindul, egy év. Megvalósul, két év. Úgy tudunk magyar szempontból alkotni, gyorsak lenni, ha nem kell ezt végigvárnunk” – tette hozzá Gschwindt András.

Világszínvonalú magyar mérnökök pedig vannak. Az elmúlt éveken számtalan technikai dolgot fejlesztettek ki. Például 2012-ben az első magyar műholdat, a Masat-1-et, amely szintén a műegyetemisták nevéhez köthető. Az eszköz három évet töltött a világűrben, és egyebek között fotókat készített a Földről.

„Magyarország most már évente egy adott összeget – ami körülbelül ötmillió euró – fizet tagdíjként az űrügynökségnek, ennek a nagy részét visszapályázhatják magyar szervezetek, vállalkozások, űripari cégek, kutatóhelyek arra, hogy részt vegyenek a közös európai űrprogramban” – ismertette Frey Sándor, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke.

Tehát közvetett úton fordít csaknem másfél milliárd forintot Magyarország az űrkutatásra, ez az Európai Űrügynökség költségvetésének egy ezreléke. Azaz az utolsók között kullogunk. De még ebből is levon pénzt az ügynökség a saját fenntartására. A maradékra pályázhatnak a magyarok.