Nem akar a zsebébe nyúlni az állam: indoklás nélkül dobják vissza a kárigényeket
2017. március 5., vasárnap 10:47
Az Oroszlányhoz közeli Pusztavámon 33 éven keresztül dolgoztak a bányászok 400-500 méter mélyen a föld alatt. 1981 és 2014 között összesen 40 kilométer föld alatti vágatrendszer jött létre, többször befúrtak a lakott település alá.
Almádiék 1986-ban építkeztek Pusztavámra. A 31 éves házuk függőlegesen kettétört, ahogy szinte minden épület az utcában. Az asszony szerint a bánya miatt. „Állandó mozgása van, mert éjszaka, amikor síri csend van, hallani lehet ilyen recsegéseket. És igazából, amióta itt vagyunk, ez probléma” – mondta Almádi Lászlóné.
A 230 éves evangélikus templom falai is megrepedtek, pedig majdnem egy méter vastagok. Négy éve bányakárosnak minősítették, de máig nem történt semmi. „Ezek a megítélt támogatások, nem kerültek megvalósításra, nem történt felújítás, nem kaptunk térítést sem semmilyen módon, semmilyen formában. Tehát lehet azt mondani, hogy az addig benyújtott igények, azok semmissé lettek gyakorlatilag” – mondta Ribárszki Ákos evangélikus lelkész.
A település független alpolgármestere – aki maga is bányász volt – állítja, a település alól kibányázták a szenet, a visszamaradt üreg pedig fokozatosan omlik be, így süllyed meg az épületek alatt a talaj. „Ezek a nyíró repedések, ezek jelentkeznek itt az egész utcában, meg a település több pontján” – mondta.
„Tudna válaszolni az illetékeseknek, hogy miért van elutasítva az igényünk? Mert ugyanis se jegyzőkönyvet, se semmit nem kaptunk, csak az elutasító levelet?” – egy lakossági fórumon estek neki a helyiek a bánya igazgatójának. Nem értik hogy lehet az, hogy eddig mindössze csak hat esetben állapítottak meg jogos bányakárt. Az igazgató kitérő választ adott.
„Az igazságügyi szakértőnek meg van pontosan határozva, a hatályos jogszabályok szerint mit, hogyan kell tennie” – mondta Forisek István, a Vértesi Erőmű Zrt. törzskari igazgatója.
A polgármester szerint nem akar a zsebébe nyúlni a bánya, vagyis inkább a magyar állam. Hiszen a bánya tulajdonosa az állami Magyar Villamos Művek. Pedig a bánya bezárásához 42 milliárd forintot biztosítottak.
„Azt én nem tudom megmondani, hogy jelen pillanatban milyen stratégiai érdek alapján történik az, ami történik, és miért megy ennyire nehezen, és miért utasítanak vissza ennyi bányakárt! Nem tudom megválaszolni” – mondta Lisztmayer János.
Az érintettek felkérnek egy szakértőt a bányakárok megállapítására, aztán pertársaságot alapítanak, és bíróságra viszik az ügyet.
