2018. május 21.,
hétfő, Konstantin napja

°

Narancsba borult média dobott vissza minket a Kádár-korszakba

2017. május 6., szombat 10:02

Mit sem érne a már tizenhárom éve kidolgozott, a Kádár-rendszerre hajazó fideszes kommunikációs stratégia, amelynek lényege, hogy „a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani” megfelelő felületek nélkül. Ezt Orbán Viktor is tudta, ezért állítólag már 2015 végén ukázba adta embereinek, hogy vegyék be a magyar média legjavát, hogy minél szélesebb tömegnek közvetíthessék az üzeneteket.

Mészáros Lőrincnél ma csak Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója, illetve Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 és a Rádió 1 tulajdonosa befolyásosabb a magyar médiában a Marketing&Media szaklap szerint. Az NMHH adatai szerint a felcsúti polgármesternek összesen 192 kiadvány van a kezében a cégein keresztül, ebben benne van két országos napilap (Nemzeti Sport, Világgazdaság), tizenkét megyei napilap, egy csomó magazin, szaklap és online kiadvány, illetve több település helyi lapja, ingyenesen terjesztett újságja is.

Ezzel a kormánypárt gyakorlatilag uralja a teljes megyei sajtót. Külön érdekes egyébként, hogy a Mediaworks egészen véletlenül pont azelőtt vásárolta meg a Pannon Lapok Társaságát és annak megyei lapjait, hogy bejelentették: a Mészáros-közeli Opimus Press Zrt. megvásárolta a kiadót. Emellett külön emlékezetes, hogy még az előző strómangyanús osztrák tulajdonos, Heinrich Pecina záratta be sokkoló hirtelenséggel a Népszabadságot októberben. Pár héten belül az Opimus már házon belülre került.

Azóta a cég vezetésébe, illetve a legtöbb vidéki szerkesztőség élére a Magyar Idők embereit ültették, a megyei lapok tartalmait pedig egy központi szerkesztőség állítja elő. Emellett főszerkesztőt cseréltek a Világgazdaságnál is, és Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport élére is beültették a kormányfő kedvenc sportújságíróját, Szöllősi Györgyöt. Külön beszédes, hogy a Mediaworks tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese Csermely Péter, aki korábban a Magyar Idők főszerkesztője volt.

A megyei lapoktól távozó újságírók közül sokan kézi vezérlésre panaszkodtak. Erre a legjobb példa Orbán karácsonyi interjúja, amelyet minden Mediaworks-lapnak le kellett hoznia (ahogy azóta a többi Orbán-interjút is). Csakhogy a Fejér Megyei Hírlapban valaki megelégelte, és megmásította a központból küldött interjút. A tettes máig nincs meg, de az eset kapcsán öt embert elbocsátottak.

A vidéki lapok mellett a fővárost is eluralta a kormánypárt, miután a BKV tavaly a Simicska Lajoshoz köthető Metropol helyett Habony Árpád kormányhirdetésekkel kitömött Lokáljával kötött szerződést, így a tanácsadó Modern Media Groupjának ingyenes napilapját terjeszthetik a közlekedési csomópontokban.

Az Origo is elesett

Az online médiában is komolyan érzékelhetővé vált a Fidesz-túlsúly, hiszen nem elég, hogy minden nyomtatott lapjuknak van online verziója, a kormány szekerét tolja a Pesti Srácok, a századvéges G. Fodor Gábor 888.hu-ja és a Habony Árpádhoz köthető Ripost is. Emellett másfél éve a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Média Kft. 4,2 milliárd forintért megvásárolta az Origo-csoportot a Magyar Telekomtól. Az Origo.hu és a mellette működő lapcsalád a legnagyobb eléréssel bíró online hálózat Magyarországon. Az új tulajdonosok tartalomigazgatónak György Bencét nevezték ki, aki korábban évekig dolgozott a TV2-nél program- és hírigazgatóként, mielőtt 2015 nyarán kiszállt a televízióból, hogy a Nouvelle Media Kft.-n keresztül megalapítsa a Faktor.hu hírportált, ahol több korábbi tévés kollégájának adott munkát.

A portálnál azóta szinte az összes munkatárs lecserélődött, mivel a „régiek” nem sokáig bírták az Origo új irányzatát, amely javarészt az ellenzékieket lejárató cikkeken és revolver-újságíráson alapul. Mártha Bence, a Fidesz-közelbe került hírportál korábban elbocsátott sportújságírója nyílt levelében azt írta az Origóról, hogy „a lakájmédia konca lett”, a TV2-ből és a Faktor.hu-ból átkerült vezetők megölték a szakmaiságot, parancsuralmat hoztak létre, és „hitvány hazugsággyárrá” alakították az Origót.

A rádióból is ők szólnak

Miután a Class FM elveszítette országos frekvenciáját, Andy Vajna Rádió 1-e lett a legtöbb embert elérő adó. Ugyan nem országosan, de így már Budapesten kívül a Dunántúl északi részét, a Duna mentét, valamint Észak-Magyarország jelentős részét is a hálózatukban tudhatják – egyébként pont pénteken jelentették be, hogy legalább négy új településen is foghatók lesznek. Ezzel nemcsak az általuk sugárzott tartalom jut el milliókhoz, hanem a reklámértékesítés lehetőségeiben is szintet ugranak, hiszen minél nagyobb a hallgatottság, annál több a bevétel is. Ráadásul Vajna a télen leigazolta a Class FM reggeli műsorát készítő stábot, élén Sebestyén Balázzsal, így sok volt Class-hallgató a Rádió 1-en kötött ki.

Csakhogy a rádió hírblokkjában jobbára az állami MTI híreit olvassák be. Hasonlóan van ez több kisebb rádiónál is. A híreket pedig tavalyig nem más szállította, mint Giró-Szász András korábbi kormányszóvivő, államtitkár, illetve Orbán Viktor belpolitikai főtanácsadója, azaz a tulajdonában lévő Strategopolis Kft. A szerződés lényege, hogy az MTVA hozzáférést enged a Strategopolis számára az archívumához, valamint az MTI híranyagaihoz, ez alapján a vállat új híreket készít, amelyeket rádióknak értékesít. A közmédia tavalyi tájékoztatása szerint Giró-Szászék híreit 31 médiaszolgáltató 49 frekvencián sugározta az országban.

Adatháború a közmédiával

Ezzel kapcsolatban kerestük a közmédia sajtóosztályát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy 2017-ben is szerződtek-e Giró-Szász cégével, illetve ha nem, ki készíti és értékesíti most az MTI-s hírblokkokat. Arra is rákérdeztünk, hogy jelenleg hány rádiót szolgálnak ki hírekkel. Válaszként a sajtóiroda annyit közölt, hogy megkeresésünket közérdekűadat-igénylésként értelmezte, és az infotörvényben meghatározott határidőn, 15 napon belül válaszol. A határidőt ugyanakkor még egyszer ugyanennyivel meghosszabbíthatják, ha „az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”. Emellett azt is leszögezték: kérdéseink megválaszolása kapcsán akár költségtérítést is kiszámolhatnak. A törvény szerint ugyanis erre is lehetőségük van, ha a szükséges munkaerő-ráfordítás időtartama meghaladja a négy munkaórát.

A Hír TV-online kérdései annyira nem voltak bonyolultak, hogy egy MTVA-munkatársnak több napba teljen megválaszolnia azokat. Az ügyben kikértük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontját is.