Munkaerőhiány léphet fel a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításánál

Andó Gergely a Hír TV Híradójának elmondta: a kormánynak előbb vissza kellene hoznia Nyugat-Európából az építőiparban dolgozókat, hogy elegen legyenek a kivitelezéshez. A felújítás 700 milliárd forintot emészt fel, és Andó szerint inkább a kínai cégek járnak jól vele, mintsem a magyarok.

November végén több kínai–magyar szerződés is köttetett – köztük egy a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításáról. A mintegy 700 milliárd forintos beruházást a magyar államkassza kínai hitelből állja.

„Biztos vagyok benne, hogy kellően előkészített beruházásról van szó, a paksi beruházás is, illetve a vasútvonal-beruházás is munkahelyeket fog teremteni Magyarországon, ez is illeszkedik abba a célba, hogy szeretnénk, ha mindenki dolgozna Magyarországon, aki tud és akar, és ez meg is érje” – fogalmazott Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

A szakértők szerint azonban a munkaerőhiány komoly gondokat okozhat. A Főmterv igazgatója úgy véli, hogy a vasútfelújítással egy időben zajló paksi bővítés miatt átfedések lesznek a munkafolyamatokban.

„Paks élőmunkaigénye, illetve a Budapest–Belgrád élőmunkaigénye mennyire fed át, bár mindkettőben mélyépítés van, de a vasútépítés olyan gépkezelőket, szakiparokat igényel, ami eltér attól, ami Pakson szükséges, de egy 20-30 százalékban átfed” – mondta Keszthelyi Tibor.

Ez azt jelenti, hogy a munkások ötöde-harmada mindkét nagyberuházásban részt vehet.

„Semmilyen kapacitásunk nincs arra, hogy egy ezzel összemérhető párhuzamos projektet lebonyolítsunk” – ezt vetíti előre Andó Gergely vasúti szakértő. A kormány a munkaerőhiányt magasabb fizetéssel kezelné, ám ez önmagában kevésnek bizonyulhat. Ráadásul bár a kormány elvileg a magyar vasútépítő cégeket hozná helyzetbe, sokkal inkább kínai ágazatok járhatnak jól.

„Néhány olyan alapanyagon kívül, mint a zúzott kő, a betonaljakat, síneket, biztonsági berendezéseket, azokat valószínűleg Kínából fogják ideszállítani, tehát a kínai acéliparnak ad munkát, a kínai gyártásnak ad munkát” – tette hozzá a szakértő.

És a kínai munkásoknak. Legalábbis a hír televízió információi szerint Orbán Viktor és a kínai kormányfő 2015 novemberében Szucsouban megegyezett arról, hogy a magyar kormány segítséget nyújt azon létszámú kínai munkavállaló jogszerű magyarországi tartózkodásához, amennyi a beruházás megvalósításához szükséges. Azt azonban nem tudni, hogy hány fős kínai kolónia érkezéséről lehet szó, egy évvel később ugyanis nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva bizonyos műszaki adatokat 30 évre titkosítottak.