Molnár Gyula a legesélyesebb Budafokon

Molnár Gyulának van a legnagyobb esélye legyőzni a fideszes Németh Zsoltot a budafok-tétényi választókerületben. A Közös Ország Mozgalom helyi felmérése nagyjából igazolta a politológusok és a szakemberek előzetes várakozásait, hogy Molnár lehet az „erős ember” az ellenzéknek amúgy nyerhetőnek számító kerületben. Ugyanakkor az MSZP–Párbeszéd színeiben induló politikus jelen állás szerint még akkor sem tudná legyőzni Németh Zsoltot, ha egymaga indulna harcba – a Závecz Research által készített felmérés szerint 43 százaléknyi vokssal maradna alul az 56 százalékot szerző fideszes jelölttel szemben. Érdemes kiemelni, hogy a felmérés még a hódmezővásárhelyi választás előtt készült: mivel Márki-Zay Péter fölényes győzelme felkavarta az állóvizet, így azóta vélhetően jobban aktivizálódtak az ellenzéki szavazók.

A különböző jelöltkombinációkat vizsgálva a szakértők most kijelentették: Németh Zsolt előnye ledolgozható lenne az ellenzéknek. Ehhez azonban nem csupán az kellene, hogy az LMP és Pitz Dániel, Hajdú Nóra és az Együtt, illetve Orosz Anna és a Momentum is beálljon Molnár Gyula mögé, hanem az is, hogy a három párt választói nagyobb arányban átszavazzanak az MSZP–P jelöltjére, mint ahogy a felmérésben közölték a közvélemény-kutatókkal.

A kutatók szerint négy év alatt nem sokat változtak az erőviszonyok a fővárosi 18-as választókerületben: abban az esetben, ha minden jelölt elindul, a fideszes jelölt magabiztosan, 41 százalékkal vezet, és egyértelműen a 26 százalékos Molnár Gyula a legesélyesebb kihívója, ám jelentős erőt képvisel a 11 százalékos támogatottságú jobbikos Staudt Gábor, az Együtt színeiben ringbe szálló Hajdú Nóra 8 százalékot kapna, az LMP-s Pitz Dániel pedig a szavazatok 9 százalékát szerezné meg. A Momentum jelöltje, Orosz Anna mindössze négy százalékot kapna, ha mind a hat jelölt elindul a kerületben. Így minden párt nagyjából ugyanott tart, mint 2014-ben: Molnár és Hajdú népszerűsége összeadva nagyjából kiadja Somfai Ágnes eredményét a legutóbbi választásokon – ő, ugye, a baloldali összefogás jelöltje volt –, a Fidesz és a Jobbik népszerűsége sem változott jelentős mértékben, 1-1 százalékot csökkent. Ebből, illetve a kamupártokra érkezett pár százaléknyi szavazatból az LMP tudott erősödni két százalékot négy év alatt, illetve a Momentumhoz is átvándoroltak ezek a voksok.

 

Helyben nincs nagy különbség a pártok listájának támogatottsága és a budafoki jelölteké között sem. Németh és Molnár minimálisan jobban szerepelne, mint az őket támogató pártok listája (a pártok egyezsége értelmében Gyurcsányék nem indítanak a választókerületben jelöltet, hanem az MSZP-t támogatják), Orosz és Pitz is hozza pártjuk mutatóit, ugyanakkor Hajdú Nóra figyelemre méltóan túlteljesíti az Együtt népszerűségi számait, pedig a párt a kutatók szerint saját magához képest elég jól áll (3 százalékkal az összes megkérdezett körében) a fővárosi 18-as választókerületben.

Egyetlen visszalépés is szorossá teheti

Megvizsgálva minden lehetőséget, Molnár Gyula csak abban az esetben nem a legesélyesebb ellenzéki jelölt, ha ő maga lép vissza. Így Hajdú Nóra lenne Németh Zsolt első számú kihívója, ám ő csak 24 százalékot szerezne az MSZP-elnök hátralépése esetén, míg a fideszes jelölt 47-et. Fordított esetben, az Együtt nélkül Molnár Gyula 32 százalékkal állna a 42 százalékos Németh Zsolttal szemben. Tehát már akár egyetlen visszalépés is jóval szorosabbá teheti a versenyt. Kivéve, ha Staudt Gábor szállna ki a versenyből, a kutatók szerint ugyanis a Jobbik szimpatizánsai inkább a kormánypártra szavaznának át, minthogy baloldali jelöltre húzzák be az ikszet.

Ennek tükrében, illetve mert a Jobbik egyelőre nem mutat hajlandóságot a koordinációra, a kutatók inkább azokat a forgatókönyveket elemezték, amelyekben Staudt Gábor mellett csak egy másik ellenzéki politikus indul. Ebben az esetben is Molnár Gyula lenne a legerősebb kihívó, ő 47-37 arányban maradna alul Németh Zsolttal szemben, Hajdú 53-29, Pitz 56-27, Orosz Anna pedig 60-19 arányban szenvedne vereséget a fideszes jelölttől.

Vagy a kedvenc, vagy senki

A kutatók kimutatták, hogy a kerületi választók sok esetben inkább el sem mennek szavazni, ha az általuk preferált jelölt visszalépne – ezért adódtak össze az ellenzéki szavazatok korlátozott mennyiségben. A szakértők ezért megpróbálták ezeket a bizonytalanokat is besorolni valamelyik jelölt mögé a kérdésekre adott válaszaik alapján: „ha például egy LMP-s nem választaná se Molnár Gyulát, se Németh Zsoltot, ám kormányváltást akar, és az MSZP-nek magasabb szimpátiapontot adott, mint a Fidesznek, akkor talán nem alaptalan azt feltételezni, hogy meggyőzhető arról, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltként fellépő Molnár Gyulát támogassa. Az úgynevezett indirekt becslés módszerével tehát besoroltuk a bizonytalanokat is valamelyik jelölt mögé” – vázolták a Közös Ország Mozgalom elemzésében. Bár az MSZP-elnök még így is alulmaradna a fideszessel szemben, de sok esetben még szorosabb lenne a verseny. Ezekről az eredményekről a Közös Ország Mozgalom honlapján olvashat.

Bár Németh Zsolt előnye jelentősnek tűnhet, a kutatók szerint jó koordinációval és kampánnyal ezt le lehet dolgozni áprilisig. Ehhez azonban aktivizálni kellene a választókat, hiszen hiába akar a választókerület lakosságának 47 százaléka kormányváltást, miközben 35 százalék szeretné, hogy folytassa a jelenlegi kabinet, mint már fentebb említettük, az ellenzéki szavazók jó része tanácstalan lenne, ha kiesne az általa támogatott jelölt. Az Együtt hívei támogatnák a legnagyobb arányban Molnárt, ám az ellenzéki győzelemhez arra is szükség lenne, hogy az LMP-s és momentumos szavazókat bátorítsa a pártjuk arra, hogy az esélyesebb ellenzéki jelöltet támogassák.

Emellett biztató lehet az ellenzék számára, hogy az adatfelvétel ideje óta az LMP és a Momentum nyitottabbá vált az együttműködésre, és a hódmezővásárhelyi siker is fellelkesíthetett ellenzéki szavazókat. Így az esetleges visszalépés iránymutatás lehet a szavazók számára is, akik talán nagyobb arányban tudnák elfogadni a szocialista jelöltet. „Garancia ugyanakkor nincs a sikerre, még a visszalépések esetén is rögös a győzelemhez vezető út” – fogalmaztak a kutatók.

A Közös Ország Mozgalom kutatásának adatfelvétele 2018. január 31. és február 14. között zajlott le, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett személyes, otthonukban történt megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft. végezte. A részletes elemzést ide kattintva találja.