Megháromszorozódott a magyar orvosok száma Németországban

Nehéz ma már olyan német kórházat találni, ahol nem dolgozik legalább egy magyar orvos, ápoló vagy más egészségügyi szakdolgozó. 2011, vagyis a magyarok szabad uniós munkavállalása óta megháromszorozódott a magyar orvosok száma a német egészségügyi intézményekben a szövetségi orvosi kamara adatai szerint.

Hidas Tamás is 2011-ben, rögtön a diplomaszerzés után jött ki Németországba. Most sebész-szakorvosjelöltként dolgozik egy Berlin melletti klinikán. Ő már az egyetem alatt tanult Németországban, de végül a kalandvágy hozta ki.

„Azt gondoltam, amikor kijöttem és még 24 éves voltam, hogy még fiatal vagyok, és ezt, ha valamikor, akkor most érdemes megpróbálni” – mondta.

Gyorsan talált munkát, de hónapokba telt, mire minden hivatalos papírját megszerezte, elismertette és lefordíttatta, mégis mindent egyedül intézett.

„A fejvadász cégek a munkának ezt a részét egyébként nagyszerűen átveszik, de ott meg van adva, hogy te ide meg ebbe a kórházba mehetsz, és ezek a kórházak általában engem nem vonzottak, egyrészt, mert nagyon eldugott, kicsi helyeken voltak, és én nem szerettem volna egy ilyen 5 ezer fős kisvárosba kijönni dolgozni, hogy őszinte legyek” – tette hozzá.

Németországban különösen a vidéki városokban nagy az orvoshiány – csak úgy mint Magyarországon. A két országban az orvoshiány mértéke is hasonló: Németországban egy orvosra átlagosan 220, Magyarországon 260 lakos jut. Csak míg itthon erre inkább összevonás vagy bezárás a válasz, Németországban a vidéki kórházak azon dolgoznak, hogy vonzóbb munkahelyek legyenek.

Szakács Miklós is egy kis vidéki városban kezdte németországi pályafutását 2011-ben. Azt mondja, azért választott egy kisvárosi kórházat, mert úgy gondolta, ott több lehetőséget kap kezdőként. De a legfőbb indok Magyarország ellen a hálapénz volt.

„Ez igazából mind a betegeknek, mind pedig az orvosoknak elég megalázó, és ezt biztosan tudom mondani, hogy nemcsak nekem, nagyon sok másik magyar kollégámnak, akik Németországban dolgoznak, első számú szempont volt, amiért nem Magyarországon vállaltak munkát” – mondta.

Miklós kezdeti tapasztalatait egy Facebook-csoportban osztotta meg ismerőseivel, amit eredetileg magáncélra hozott létre, akkor még 15 fővel, mára azonban a Németországban dolgozó magyar orvosok Facebook-csoportjává nőtte ki magát.

„2014-ben léptük át az ezer főt, és akkor ennek örömére vagy ennek az apropójából megszerveztem az első országos találkozót, ez Frankfurtban volt” – tette hozzá.

A magyar orvosok találkozója azóta hagyománnyá vált. Minden évben újra megrendezik. Miklós azt mondja, ha már az ő idejében is létezett volna egy ilyen összetartó, segítő közösség, sokkal egyszerűbb lett volna a külföldi munkakezdés.

Megkerestünk több, orvosokat közvetítő fejvadász céget is, de egyikük sem szeretett volna nyilatkozni az orvoselvándorlás témájában. Az egyik cég munkatársa telefonon annyit elmondott, hogy egyre kevesebb ügyfelük van, mivel a legtöbben már barátok, ismerősök útján jutnak ki, toborzásra már alig van szükség. Az úgynevezett hálózatos kitelepedés – ahogy azt a szakértők hívják – szinte minden szakmára jellemző a külföldön dolgozó magyarok körében.