Látótér: Drágultak az élelmiszerek

Tóth Edéné és férje idén mindketten nyugdíjba vonultak. A magas rezsi és a budapesti árak elől a gárdonyi nyaralóba költöznek.

– Ez a nyugdíjszelvény?
– Kettőnké, aha.
– 65 ezer és 59 ezer forint. A rezsi mennyire rúg gyógyszerekkel együtt?
– Elmegy az egész. Körülbelül 20 ezer forintunk marad, amit esetleg kajára költhetünk.
– Tehát az élelmiszer az még ezen felül van.
– Igen, ezen felül van.

Sőt, egyre feljebb. A hűtőszekrényt egyre nehezebb megtölteni.

– Megmondom őszintén, most már nem nagyon nézzük a magasabb árakat. Csirkeszárny és a farhát környékén kell keresgélnünk már – mondta Tóth Ede.

Tej, tojás, gyümölcs. Mi is elindultunk bevásárolni, és megkérdezünk néhány vásárlótársat is, hogy mostanában minek az árára érdemes a leginkább odafigyelni.

– Tojás. Horror – mondta egy vásárló.

– Tejtermékeknél is, húsféléknél is, zöldségnél – nyilatkozta egy másik vevő.

Van, ami pedig egyszerűen csak nem lett olcsóbb, hiába az áfacsökkentés.

– Nagyon szeretjük a halat, és éppen arra gondoltam, hogy nagyszerű, akkor decembertől majd halazunk, hát bizony nem – fogalmazott egy másik csalódott vásárló.

Az élelmiszerárak a KSH adatai szerint 2017-ben 3,5 százalékkal emelkedtek. Ez egy-egy termék esetében nem tűnik nagy változásnak, de egy átlag háztartás akár 160 ezer forintot is bukhatott emiatt tavaly.

Emiatt nem sokkal jobb a helyzet a piacon sem.

– Például a száraztészta. Eddig volt 200 forint, most 225 forint – mondta a piac egyik látogatója.

A cukor és a baromfihús ára ugyan csökkent, más termékeknél viszont szinte kilőttek az árak. A toplista élén a tojás áll, amelynek csaknem 40 százalékkal emelkedett az ára. A vaj, vajkrém 15, a tejtermékek 8, a kenyér 7,5, a kávé 5,5, a párizsi, kolbász 5, valamint a sertéshús is 5 százalékkal drágult.

A Gazdasági Kutató Intézet (GKI) vezérigazgatója szerint minél szegényebb valaki, jövedelmének annál nagyobb része megy el élelmiszerre.

– Több adóval van ugyanannyi nettója ezeknek az embereknek. Egy szegényebb háztartásban 30, de adott esetben 50 százalék is lehet ennek a súlya. És ha az élelmiszerek ára gyorsabban nő, mint a többi termék ára, akkor ezek a fogyasztói csoportok sokkal inkább megszenvedik – nyilatkozta Molnár László.

Ha pedig megmarad az ennivaló, az Élelmiszerbank nevű szerveződés gyűjti be a felesleget. Egyre több család, iskola, egészségügyi intézmény várja innen a segítséget.

A szakértők szerint az élelmiszereken szereplő árcédulák tavasszal sem lesznek szerényebbek, és az a valószínű, hogy további drágulásra kell felkészülni.