Ideje lenne rákapcsolni, és átírni az alaptantervet

A legutóbbi, 2015-ös PISA-teszt néhány feladatának megoldására kért meg diákokat a Látótér stábja egy budapesti középiskolában. A világ legfejlettebb országaiban végzett felméréseken rendre rosszul teljesítenek a magyarok. Főleg a közös problémamegoldás megy rosszul, de a tantárgyi teszteken elért eredményeket sem tehetjük az ablakba.

Az egyik feladatban például egy lejtő növényzeténél a különböző meteorológia és földrajzi tényezők alapján kell megfejteni, hogy miért dúsabb az egyik oldal a másiknál. Egy másikban pedig egy futó testhőmérséklete, izzadása és vízfogyasztása között kell meglátni az összefüggéseket.

„Hát nekem nem így gondolkozik az agyam” – fogalmazott az egyik diák.

Hiába elhanyagolható a tárgyi tudás a helyes kitöltéshez, a csoportban mégsem cserélnék le a témazáró dolgozat kérdéseit a PISA-teszt feladataira.

Nahalka István oktatáskutató úgy látja, az átlag alatti PISA-eredmények arról tudósítanak: ideje átírni az adatokat és képleteket középpontba helyező alaptantervet. Különben a középmezőnyből is kikerülünk.

„A magyar pedagógustársadalomban megvan a lehetőség arra, hogy elsajátítson egy új kultúrát, az intézményeinkben meglenne az a potenciál. (...) Ehhez az kellene, hogy ne legyenek akadályok, márpedig ma az autonómia teljes elvonása, a mindent központból meghatározunk politikája abszolút gátat jelent az ilyen folyamatokkal szemben” – mondta a Látótérnek a szakember.

Egy magániskola diákjai magabiztosan oldották meg az általunk kiválasztott kérdéseket. Itt inkább úgy tanítanak, hogy biflázás helyett a tudás alkalmazására legyenek képesek a gyerekek. „Nálunk a tanár mindig felírja a képleteket a táblára, és nem az a fontos, hogy tudd, hanem hogy felhasználd. Tudd, hogy mire kell használni” – magyarázta az egyik diák.

Csakhogy ezekkel a módszerekkel aligha él a közoktatás, pedig a gyerekek többsége állami iskolába jár. Nem csoda, hogy a PISA-teszt eredményeiből az is kiderült: Magyarország az a hely, ahol a teljesítmény szempontjából mindennél többet számít a családi háttér.

„Na ez az, ami igazán elkeserítő, mert ebből még nehezebb kimozdulni – emelte ki Nahalka, hozzátéve: talán a módszerek és a tantervek átalakításával lehetne valamit kezdeni, így is persze szükség van erre, de többről van szó! Az esélyegyenlőség problémáiban is előre kellene lépnünk. És ez évtizedek óta nem sikerül.

Pedig ideje lenne rákapcsolni, hiszen a szakemberek szerint, a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát.

A Látótér ismétlését 17 óra 30 perctől láthatják a Hír TV műsorán!