Hogyan tovább a stadionépítési láz után?

A 15 milliárdba kerülő, 12 ezer férőhelyes szombathelyi arénában a stadionavatón sem volt telt ház. Nem csoda, hogy az új létesítmény üzemeltetésére nem találtak megfelelő céget. Hónapokig nem volt jelentkező, aztán két pályázatot is elutasítottak. A városvezetés végül megállapodott a stadion építtetőjével, hogy ideiglenesen a cég üzemelteti a létesítményt, de az önkormányzat is ad pénzt.

Káosz van a Diósgyőr új stadionja körül is, amelyet februárban adnának át, de egyelőre itt sincs, aki üzemeltetné a komplexumot. A Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett a 13 milliárd forintból megépített stadion működtetésére. A Jobbik önkormányzati képviselője szerint félő, hogy itt is a város fizethet majd.

„Nem elég egy stadiont felépíteni, üzemeltetni is kell, aminek tetemes költsége van. Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha senki nem jelentkezik a stadion üzemeltetésére, és a tetemes költségek az önkormányzatot fogják az elkövetkezendő években terhelni. Ez óriási probléma lesz, főleg annak fényében, hogy a Miskolc Holdingnak, a miskolci vagyonkezelőnek már most is 45 milliárd forintos kötelezettségvállalása van. Hogyha még a stadion üzemeltetése is ránk hárul, az könnyen csődbe viheti a várost” – nyilatkozta Jakab Péter.

Az Együtt szerint nem csak a futballstadionokkal van a baj.

„Az Együtt ellenzi az összes stadionberuházást és az összes többi presztízs-sportlétesítményt, mint például a Dagály úszóarénát, hiszen előre látható, hogy nemcsak sokba kerül megépíteni, és máshonnan kell elvenni a pénzt, hanem fenntartani sem lehet, hiszen bevételt nem termel, viszont folyamatos kiadást jelent az országnak” – mondta Pataki Márton, a párt elnökségi tagja.

A Hír TV által megkérdezett sportközgazdász szerint Magyarországon nincsenek meg a megfelelő piaci feltételek a stadionüzemeltetéshez.

„Semmi meglepőt nem látok abban, hogy ilyen nehéz üzemeltetőt szerezni a stadionokhoz, ugyanis Magyarországon a labdarúgás jelenlegi piaci helyzete nem teszi lehetővé, hogy rentábilisan lehessen egy stadiont fenntartani. Gyakorlatilag az új Ferencváros-stadion az egyetlen, ahol ez egyáltalán szóba jöhet, nem véletlen, hogy oda lehetett a magánszektorból érkezőt találni. Más stadionoknál vélhetőleg mindenhol valamilyen állami, önkormányzati vagy egyéb intézménynek kell megoldania az üzemeltetést” – értékelte a helyzetet Szabados Gábor.

A stadionépítés azonban nem áll le, és folyamatosan ömlik a projektekbe a közpénz: az NB II-es Dorog Buzánszky Jenőről elnevezett stadionjára például 685 millió adóforint megy el, a megyei másodosztályban vitézkedő Mogyoród pályája pedig százmilliós összegből fejlődhet.