„Gyökeresen át kell alakítani az oktatást”

„A középosztály legnagyobb része, akkor is könyveket rágcsál, csak még szivacsosat, amikor nő a foga, a másik pedig még nem találkozott könyvvel és a kezébe adnak egy olyan könyvet, hogy Ablak Zsiráf, pedig még zsiráfot sem látott soha” – fogalmazott Bősz Anett a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Az oktatás esélyegyenlőtlenségeire várt megoldási javaslatokat az ellenzéki pártoktól a Civil Közoktatási Platform. A többség visszaállítaná a korábbi 18 éves tankötelezettségi korhatárt és fontolóra vennék a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszüntetését is, mivel az automatikusan szelektálja a tanulókat.

A Jobbik élesen bírálta az iskolák államosítását is.

„Ahol az önkormányzat jó gazdája az iskolának, ott lehessen az önkormányzat is fenntartója az iskolának, ahol pedig állami segítségre ténylegesen szükség van, jellemzően a kis településeken, ott a kis településeken az állam nyugodtan avatkozzon be, de ahol rontja a színvonalat, ott nincs szükség állami beavatkozásra” – jelentette ki Dúró Dóra a Jobbik országgyűlési képviselője.

Az LMP országos felmérésben vizsgálná meg, hogy az ország mely területen mekkora a szegregáció és eltörölné a Fidesz kormány legvitatottabb oktatáspolitikai intézkedéseit.

„Ugye a tavalyi évnek az egyik botrányos oktatáspolitikai intézkedése volt a Taigetosz törvény néven elhíresült intézkedést, ezt azonnal vissza kell vonni és ismét lehetővé tenni a szöveges értékelést a tanulási-beilleszkedési magatartászavarokkal küzdő gyermekek részére” – mondta Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szóvivője.

Az Eurostat felmérése szerint az összes uniós ország közül Magyarországon a legnehezebb kitörni a szegénységből. Ráadásul a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 5 megyében is 40 százalék fölött van.

„Azok a tanárok, akik vállalják, hogy a gyakorlatukat hátrányos helyzetű térségben látják el, ők kapjanak ösztöndíjat erre a feladatra, hiszen ha valaki egy 1 éve gyakorlatot eltölt ebben a környezetben, akkor egyrészt felkészültebb lesz, másrészt tudja, hogy mire vállalkozik” – fogalmazott Dukán András Ferenc, a Momentum elnökségi tagja.

2008 és 2013 között 160 milliárdot költöttek a szocialista és jobboldali kormányok a felzárkóztatásra – eredménytelenül. Nahalka István oktatáskutató szerint radikális szemléletváltásra lenne szükség.

Az oktatáskutató úgy látja: elsősorban az iskolai diszkrimináció ellen kellene fellépni. „Az iskola hozza létre az esélyegyenlőtlenségeket, amikor egyoldalú, amikor a fehér középosztálybeli gyerekek képességeire van optimalizálva, amikor nem tudja bevonni azt a sokszínű világot, amit a gyerekek a legkülönbözőbb kulturális közegekből hoznak” – mondta el Nahalka István.

Ezen változtatna szerinte egyebek mellett egy korszerűbb alaptanterv és a pedagógus -képzés újragondolása.