Bíróságon győzték le az Emmit
Hír TV
2018. április 11., szerda 15:43
Elkülönítés, elválasztás – ezt jelenti a latin segrego szó, amelyből a szegregáció kifejezésünk származik. Az etimológiai visszafejtés helyett, sokkal és egyre inkább égetőbb problémát jelent, hogy miért alakul ki és sújtja a jellemzően mélyszegénységben élő magyarországi romák többségét a szegregált, vagyis az elkülönített oktatás?
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány tíz éve pereskedik és próbálja rávenni az állam éppen aktuális szakminisztériumát, hogy lépjen fel végre az iskolai szegregáció ellen.
Az akkori minisztérium, a mostani és valószínűleg a következő minisztérium is felelős lesz azért, hogy a roma gyerekeket elkülönítik. EU-s kötelezettségszegési eljárás van az országgal szemben ezért
- az alapítvány korábbi elnöke szerint az állam ugyan hivatalosan nem különböztet meg roma és nem roma gyerekeket, az iskolák mégis megteszik ezt helyette.
Ez egy kelepce a roma gyerekeknek, és aztán persze nem lesz munkájuk. Segélyért állnak sorba, amiért aztán lehet gyűlölni őket, hogy na, a cigányok nem dolgoznak. Utána az ő gyerekei is ugyanebbe az iskolába fog járni, és termeli újra a nyomort, és frusztrációt a szegregációs osztály, vagy iskola. És az a csúnya, hogy erre az állam rengeteg pénzt költ
- mondta el Mohácsi Erzsébet.
Egy úgynevezett cigány osztályban, fokozatokkal rosszabb az oktatás minősége, mint egy integráltan működő iskolában. Következésképpen a nem-roma társaikról leválasztva felnövő roma gyerekeknek, végül esélyük sem lesz a többségi társadalom által elfogadott és megbecsült mintákat követni. Ezért indították a pert még tíz évvel ezelőtt - mondta Kegye Adél, az alapítvány jogásza.
Nagyon hosszúra nyúlt ez az eljárás, a perben egyébként összesen 28 általános iskola szerepelt, ezekről mondta ki ma a bíróság, hogy jogellenesen követte el a roma tanulókat, illetve ezek közül 13 a mai napig változatlan formában működik, úgyhogy ezen iskolák esetében a bíróság azt mondta, hogy nem lehet új első osztályt indítani, és egy szakértő bevonásával helyi deszegregációs tervet kell kidolgozni
- ismertette Kegye Adél.
A minisztériumnak ráadásul ötvenmillió forint bírságot is fizetnie kell. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen harminc napjuk van a fellebbezésre, de tekintve, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás is folyik ellenük, meglepő lenne, ha vitatkoznának a bíróság döntésével.