Az önkormányzatokat gyengítené a Fidesz hajléktalan-módosítása
Hír TV
2018. június 13., szerda 14:42, frissítve: szerda 14:44
A hajléktalanos alkotmánymódosítással lényegében egy újabb döntési lehetőséget venne el a helyi önkormányzatoktól a Fidesz, legalábbis ha Bajkai István bejelentését vesszük alapul. Ugyanis a kormánypárt nevében a politikus arra kérte a kormányt, hogy ha már úgyis alkotmányt módosítanak, akkor azt is vegyék bele az Alaptörvénybe, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában megengedett.
Elsőre úgy tűnhet, hogy az amúgy jogász végzettségű Bajkai nem ismeri a jelenlegi Alaptörvényt. Hiszen hasonló passzus 2013 óta szerepel az alkotmányban, a XXII. cikk ugyanis úgy szól, hogy
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.
A harmadik bekezdés szerinti szabályozást akarhatja most kiterjeszteni a kormánypárt Lővétei István szerint. Az alkotmányjogász a Hír TV Online-nak elmondta, vélhetően egy mindenkire általánosan vonatkozó szabályt akarnak beemelni az alkotmányba, amely kötelező érvényű lesz minden önkormányzatra, nem pedig lehetőség – ahogyan eddig.
Emlékeztetett, a Fidesz-kormány a fővárosban kezdett el harcolni a hajléktalanokkal, Tarlós István főpolgármester egy fővárosi szabályozást is hozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ellen, ám ezt később az Alkotmánybíróság elmeszelte. Emellett a még Kocsis Máté vezette VIII. kerületben is készült egy hajléktalan-rendelet.
Lővétei nem tudta megmondani, hogy mit lépne az Ab, ha a kormány valóban beemelné a szabályozást az Alaptörvénybe: „nem tudni pontosan, hogy az Alkotmánybíróság mikor hajlik a kormány álláspontja felé, ha valamit nagyon akarnak, akkor átengedik – kérdés, hogy a hajléktalan-kérdéshez mennyire ragaszkodik a Fidesz.” Államfői vétóra biztosan nem számíthatunk: „az Áder biztosan átengedi” – legyintett.
Ha valóban lesz ilyen alkotmánymódosítás, akkor annak az önkormányzatok ihatják meg a levét, hiszen az ő feladatuk lenne betartatni a törvényt, ám Lővétei úgy látja, jelenleg erre nincs kapacitás.
Régóta küzdenek a hajléktalanokkal
A 2011-es új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él, még elzárást is kaphat. A szabályozást az Ab 2012-ben elkaszálta – ellenben pénzbírsággal elvileg ma is büntethetnék a hajléktalanokat, de ugye ennek nem sok értelme lenne. Az Ab döntésére válaszul módosította 2013-ban a kétharmados Fidesz-többség az alkotmányt a fent idézett passzussal.
Bajkai Több részletet nem árult el az általa javasolt alkotmánymódosításról, így az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy a korábban már elkaszált, a hajléktalanokat börtönnel fenyegető szabályozást emelnék be az Alaptörvénybe.
A módosítási javaslat egyébként azért is érthetetlen, mert a hatóságoknak jelenleg is van lehetőségük fellépni a hajléktalanokkal szemben: az A Város Mindenkié Belügyminisztériumtól megkapott adatai szerint 2016-ig a hatóságok hozzávetőleg 500 eljárást indítottak hajléktalanok ellen, ebből legalább három esetben kaptak több tízezer forintos pénzbüntetést a hajléktalanok, akik mivel ezt kifizetni nemigen tudták, közmunkában dolgozták le a bírságot.
Ugyanakkor a csoport összesítése szerint 2016 novembere óta Budapesten nem indult egyetlen személy ellen sem szabálysértési eljárás életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt.
„Az ő emberi méltóságukat is sérti, ahogy ők élnek”
Az Orbán Viktor ügyvédjeként is ismert Bajkai nem állt le a keddi sajtótájékoztatója után sem, szerda reggel az M1-re hívták be felmondani a házi feladatot. A köztévében a politikus arról beszélt: nem nevezhető normális helyzetnek, ha valakik közterületen padokat foglalnak el, vagy aluljárókban elkerített részeken élik az életüket. Kijelentette, a hajléktalanoknak nem kellene az utcán élniük, hiszen megfelelő kapacitással állnak rendelkezésre nappali és éjjeli szállások. Megjegyzem, az ő emberi méltóságukat is sérti, ahogy ők élnek - folytatta a fideszes képviselő, majd hozzátette szerinte a hajléktalanok azért nem mennek be a hajléktalanszállókra, mert egyszerűen nem szeretnek szabályok szerint élni.
Tarlós üdvözli az ötletet
Támogatja a hajléktalanokat érintő jogszabályi környezet rendezését Tarlós István. A főpolgármester a Hír TV-nek azt mondta: a kormány és a főváros az elmúlt nyolc évben végrehajtott fejlesztései lehetővé teszik Budapesten minden hajléktalan ember elhelyezését, így a közterületek rendeltetésszerű használatát is jogilag kell rendezni.
„Számomra is elsősorban szociális és humanitárius kérdés a hajléktalankérdés. A másik oldala az éremnek az, hogy a jogi környezete az nem adott jelenleg, hogy a város frekventált pontjai vagy bármilyen közterületei azok rendeltetésszerűen használhatók legyenek. Ezzel foglalkozni kell, ezért alapjában támogatom, hogy foglalkozzanak” – jelentette ki a főpolgármester.
Rengetegen lakcím nélkül
Magyarországon összesen 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme – derült ki azokból az adatokból, amelyeket tavaly az A Város Mindenkié kért ki a Belügyminisztériumtól. Ez jelentős emelkedés a két évvel korábbihoz képest: 2015-ben még „csak” 63 660-an éltek lakcím nélkül. Az emelkedés meglátszik a hajléktalanok számán is, ám Fialla Marianna, a Menhely Alapítvány munkatársa egy januári riportunkban arra figyelmeztetett, hogy vannak olyanok is, akiknek nincs bejelentett lakcímük, mégsem az utcán élnek, hanem például albérletben. A szociális munkás rávilágított, a magyar bürokráciában sokszor elengedhetetlen, hogy az ember be legyen jelentve valamilyen lakcímre.
Nem csak a Fidesz privilégiuma
A leköszönő MSZP-elnök, Molnár Gyula volt az a polgármester, aki 2009 nyarán meghirdette az Új rend Újbudán című programját, amelynek egyik eleme az úgynevezett „hajléktalanmentes övezet” volt. A szocialista városvezető kijelentette, hogy az érintett közterületeken a hajléktalan emberek „nem maradhatnak, és nem is jöhetnek vissza”, ez „nem jogi kérdés, inkább olyasmiről szól, hogy a többség szeretne kulturáltan leülni egy padra”.
Emellett egy másik szocialista vezetésű kerületben, a XIII.-ban jelenleg is van hajléktalanrendelet.
Reagálás egy újabb agymenésre
A Jobbik a kormánypárti javaslatra reagálva reagálás az újabb agymenésre
címmel közölte, hogy ők az alábbiak szerint kezdeményezik az alaptörvény módosítását: Magyarországon senki nem halhat meg infarktusban, rákban és közúti balesetben. Magyarországon mindenkinek kötelező az anyagi jólét. Alaptörvényben kívánjuk rögzíteni, hogy Magyarországon kötelező mindenkinek okosnak lenni, ha valaki buta, őt betiltjuk. A mindenkori kormánypárti politikusokra ez hatványozottan igaz. A magyar jövedelmek egy részéből se vásárolni, de sokszor még bérelni sem lehet lakást, különösen nem a közmunka-keresetből. A fideszes nagyurak nem megoldani akarják a hajléktalanok problémáját, hanem szó szerint a szőnyeg alá söpörnék.
Párbeszéd: A kormány a korrupciót büntesse, ne a hajléktalanságot
Szabó Tímea közölte, elég volt a legszegényebbek folyamatos rugdosásából és bűnbakká tételéből, miközben fideszes bűnözők szabadon garázdálkodnak!
A Párbeszéd-frakcióvezető kijelentette: Orbán Viktor és kormánya 8 éve gyáva módon totális háborút indított a legelesettebbek ellen, a hajléktalan embereket bünteti, a rokkantakat megalázza, a szegénység helyett a szegények ellen küzd. Mindeközben Orbán embertelen kormányzásának köszönhetően tömegek csúsznak egyre jobban a reménytelenségbe.
Az elmúlt 8 évben a kormány leépítette a hajléktalanellátást, és csak a büntetésben látja a megoldást. A szállók túlzsúfoltak, nincs elég férőhely, sem pedig elegendő szociális bérlakás, télen pedig százával halnak meg emberek az utcán. Orbán és haverjai mindeközben megállás nélkül lopják a közpénzeket úgy, hogy az ügyészség a kisujját nem mozdítja, hogy gátat szabjon a Fidesz-bűnözésnek
- írta.
A párt felszólította a kormányt, hogy a hajléktalanság problémájára hosszú-távú megoldásként az először lakhatást
program megvalósítása mellett a kabinet indítson szociális-bérlakás programot, hogy ezeknek az embereknek valóban ne kelljen életvitelszerűen az utcán élniük. Az ehhez kapcsolódó javaslatot a héten be is nyújtjuk az Országgyűlésnek.
Télen mégis sokan nem férnek be a szállóra
A DK szerint gátlástalan hazugság, hogy minden hajléktalannak van hova mennie a fővárosban, hiszen minden télen probléma, hogy a hajléktalanszállók tele vannak és tízezrek maradnak az utcákon.
A Demokratikus Koalíció megérti, hogy a hajléktalanok sokak számára zavaróak lehetnek; az otthonunk biztonságából kilépve azt gondoljuk, hogy nekik nem az utcán van a helyük és ez így is van. Mégis, elsődleges az emberség, a másokon segítés alapvető erkölcsi parancsa. Éppen ezért a DK szerint a hajléktalanságot nem büntetni, hanem megoldani kell. Elutasítjuk a Fidesz-féle "szociálpolitikát", amely a legtehetősebbeket támogatja, a legelesettebbekről pedig vagy nem vesz tudomást, vagy még bünteti is őket. Az új alkotmánymódosítás annak a kormányzati beismerése, hogy a Fidesz - mint sok más probléma megoldásában is - alkalmatlan volt a feladatra
- közölte a Gyurcsány-párt.