Az oktatási rendszer kihívásaira keresték a válaszokat

A jelenlegi magyar oktatási rendszer nem tudja követni a gyors technikai fejlődést és nem reagál azokra a kihívásokra sem, ami a tudás szerepét éri ebben a környezetben – vázolták az oktatáskutatók a péntek esti kerekasztal-beszélgetésen. Az iskolai környezet átalakítását többen is felvetették kisebb tantermek és kisebb tanulói csoportok mellett érvelve. Radó Péter szerint az online megoldások is nagyobb szerepet kaphatnának az órákon, a Pisa-teszteken ugyanis bebizonyosodott, hogy az online világban otthonosan mozgó gyerekek jobban teljesítenek.

„Ezeknek a gyerekeknek pedig sokkal jobbak, lényegesen jobbak a problémamegoldó, a kollektív, kollaborációs problémamegoldó képességeik. Ez egy iskolán kívüli világ” – fogalmazott Radó Péter oktatáskutató.

A kutatók vitáztak arról is, hogy az oktatásban mekkora szerepet kell szánni a műveltség átadásának.

„Élményközpontúnak kell lennie a tanulásnak, tanításnak. És ha az releváns a gyerek számára, az működni fog. És igenis tud releváns lenni József Attila is, viszont akkor fordítsuk meg. Ami senkinek se releváns, azt dobjuk ki a műveltséganyagból. Hát, én is tudnék ilyet mondani. Ne fárasszanak már, és vannak, amik elfáradt dolgok, és igen, azt a tudósok nézzék, ne tűnjön el, de nem kell benyomni az iskolába” – jelentette ki Lannert Judit oktatáskutató.

A csak kompetenciákat átadó iskolarendszer sem lehet sikeres, a készségek és a műveltség közötti arányt meg kell találni – állapították meg.

„Nyilván egy nyitás a kompetenciák felé, az mindenképpen kellene, de csak kompetenciákkal felszerelt pragmatikus emberekkel például, hogy igazából érzékeltessem a probléma súlyosságát, demokráciát nem lehet csinálni. Az egy érzelmi és tudásközösség is” – mondta el a szintén oktatáskutató Setényi János.

A beszélgetésen részt vevő oktatáskutatók szerint jelentős probléma, hogy a tanárok olyan keretek között dolgoznak, amelyben nem kell fejlődniük, nem kell foglalkozniuk a kor kihívásaival és lehetőségekkel.