A szegénység a legfőbb oka a családok szétszakadásának

„A gyámhatóság azért vitte volna el a gyermekeket, mert hirtelen nem tudták volna hol elhelyezni őket, tehát ha engem nem értek volna el, akkor elviszi a gyámhatóság a gyerekeket” – mondta Lajtai Sándor, aki feleségével öt gyermeket nevel. Tavaly leégett az otthonuk, ezután kevésen múlt, hogy a gyermekek ne váljanak állami gondozottakká.

„Én nagyon nem örültem volna, ha elviszik, főleg az autistákat, mert rögtön visszamaradtak volna a fejlődésben, így is egy óriási krízisen mentek át, hogy egyik helyről a másik helyre kellett költözni” – tette hozzá Lajtai Sándor.

A lakhatási problémák a szegénységhez kapcsolódnak, amely értelmében – törvény szerint – nem kerülhetnének ki a gyerekek a családból – magyarázza a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.

„Olyan indokokkal rengetegszer találkoztunk, hogy nem jók a lakhatási körülmények, hogy nem tudják biztosítani a méltó otthoni feltételeket. Hogy kilakoltatják a szülőket. Ezek mind anyagi okok” – mondta Boros Ildikó.

Az ombudsmani hivatal jelentése alapján minden harmadik állami gondozottat érint a probléma. Egy éve vizsgálódik a hivatal a családjuktól indokolatlanul elválasztott gyermekek ügyében. Jogorvoslatért az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordulnak.

„Az első az alapellátás megerősítése, kapják meg a családok azt a támogatást, amire szükségük van. A második az átmeneti szolgáltatásnyújtás, hogy kikerül a családból a gyermek, akkor ilyenkor minél gyorsabban, minél eredményesebben vissza lehessen gondozni a családba, ha megszűnik az a körülmény, amely miatt indokolttá vált az ő átmeneti szakellátásba vonása. A harmadik a szociálpolitikai ellátások kérdése, lakhatás, munkalehetőségek” – fejtette ki Láposi Attila, az Ombudsmani Hivatal Gyermekjogi osztályának igazgatója.

Tapasztalatok alapján a családjaiktól elszakított gyermekek átlagban öt évig ragadnak benn a szakellátásban.