A modernebb eszközök és a betegcentrikusság motiválja a külföldre vágyó hallgatókat

Gimnazisták előtt varrtak össze disznólábat a pécsi orvosi egyetem hallgatói az Educatio kiállításon. Sokan jelentkeznek orvosnak, de az egyik szaklapban megjelent tanulmány szerint hiába, a hallgatóik 40%-a később külföldön vagy külföldön is szeretne dolgozni. És nem is csak a jobb fizetés hajtja őket. Egy, a kardiológusi szakma iránt érdeklődő a Hír TV-nek azt mondta: ő mindenképp kimegy külföldre, de abban is biztos, hogy pár év múlva hazajön.

A Semmelweis Egyetem munkatársai által készített tanulmány szerint a külföldre vágyakozóknak csak a fele tesz konkrét lépéseket is érte. Az egyetem egyik hallgatója azt mondta: neki eddig jó tapasztalatai voltak budapesti kórházakban, és ha később is ilyen feltételek között dolgozhatna, akkor legfeljebb csak 1-2 évre menne el külföldre dolgozni.

„Szerintem gyakorlaton egyszer kipróbálom, hogy tetszik-e nekem. Szerintem fiatalon megéri így kicsit az egyetemi évek alatt is szétnézni” – ezt már Gályász Szonja orvostanhallgató mondta.

Az egyik fővárosi kórház belgyógyászatán dolgozó rezidens rosszabbnak látja a helyzetet, véleményét levélben írta meg, mert attól fél, hogy baja eshet.

„Azok között a körülmények között, amik között dolgozni kényszerülünk, már nem tudunk úgy gyógyítani, ahogy azt a szakma szabálya megköveteli. Nincs eszköz, nincs kapacitás, nincs segítség. Az orvosok és a nővérek továbbra is megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy jól el legyenek látva a betegek, de már nagyon kevesen vagyunk, és egyszerűen nem bírjuk. Elfáradtunk az évek során, kiutat pedig senki nem mutat nekünk. Ráment a magánéletünk, a családunk élete és lassan az egészségünk is” – áll a Hír TV-nek megküldött levélben.