A kritikus médiát is a Fidesz tematizálja
2017. november 25., szombat 06:13, frissítve: kedd 10:27
Bár a Magyarországra érkező menedékkérők száma visszaállt a 2015-ös válság előtti szintre, továbbra is a migráció az a téma, amely teljes mértékben dominálja a közbeszédet – mutat rá egy friss tanulmány. Olyannyira, hogy a közösségi médiában csaknem annyi interakciót mértek a „migráns” és hasonló kulcsszavaknál, mint az egészségügy és az oktatásügy témájánál együttvéve. Az, hogy éppen melyik témák futottak a leginkább a közösségi médiában, jól illeszkedik ahhoz is, ahogyan a pártok népszerűsége alakult a közelmúltban.
Kedvelés, megosztás, komment
A Digitális Médiakutató Kft. lyzR nevű szoftvere a megjelenések száma mellett a megjelenésekre érkező interakciók számát is méri, így teljes képet ad egy-egy téma kommunikációs elemzéséhez. Nemcsak az adott téma említéseit mutatja az online és a közösségi médiában, hanem a témához köthető társadalmi aktivitást is.
A megjelenés fogalma egyszerű, annyit jelent, hány cikk, illetve poszt jelenik meg a hagyományos és a közösségi médiában. Az interakció a cikkekre adott reakciókat jelenti a közösségi oldalakon: minden megosztást, kedvelést vagy más reakciót, hozzászólást.
Az interakciók száma nem mindig függ össze a megjelenések számával, hiszen nem ugyanannyi reakció érkezik minden cikkre. Emiatt az interakciók alapján jól mérhető, melyek a társadalom figyelmét legjobban megragadó ügyek, másképpen, hogy melyik ügyek tudták leginkább tematizálni a közvéleményt.
Aki tematizálja a közbeszédet, már félig nyert is
„A migrációval kapcsolatos interakciók még mindig a legmagasabbak, azaz leginkább ez tematizálja a közvéleményt. Az oktatási és az egészségügyi témák együttvéve épphogy több figyelmet kapnak, mint önmagában a migráció” – mondta Kovács Lőrinc. A 2014-gyel kezdődő statisztikák alapján látható, hogy az év elején a migráció még marginális téma volt, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után azonban, amikor Orbán Viktor először kezdett beszélni a bevándorlásról, az interakciók száma fokozatosan növekedett. A csúcsot 2015 nyarán érte el – ekkor volt hír a halálkamion, a röszkei zavargás és a Keleti pályaudvaron alvó migránsok –, ezután inkább csökkent a figyelem, de a bevándorlás konstans módon az egyik leggyakoribb téma maradt a közbeszédben.
Kovács Lőrinc szerint egyértelmű a kapcsolat a tematizálás intenzitása, illetve a pártpreferenciák alakulása között. „Ha az interakciós grafikont összevetjük a kormány népszerűségének alakulásával, láthatjuk, hogy amint a migráció jobban tematizálta a közéletet, a kormánypártok népszerűsége növekedett, amikor viszont a kormányzati témákra érkező interakciók számát meghaladták az egyéb közéleti témákban érkező interakciók (oktatás, egészségügy), akkor a kormánypártok népszerűsége csökkenni kezdett.”
A Fidesznek fájt, ha az oktatás- vagy az egészségügyről volt szó
A kutatásban két, a kormánynak kellemetlen témát vizsgáltak, az oktatás- és az egészségügy helyzetét. Ezek a témák általában tüntetések hatására kerültek a figyelem középpontjába. Ahogy korábban írtuk, az ilyen témájú cikkekre érkezett interakciók száma 2015-től kezdve elmaradt a migránsos cikkekétől. Annak a népszerűségét az egészségügy egyszer, a Sándor Mária-féle tüntetések idején érte el, az oktatásügy pedig a tanárok kockás inges megmozdulásai és a CEU-ügy idején tudta jobban tematizálni a közéletet, mint a migránsok. A Fidesz népszerűsége mindkét időszakban visszaesett.
Érdekes adatok láthatók, ha megnézzük a megjelenések statisztikáit és egyes médiumok mutatóit is. Az oktatás- és az egészségügy a kormánypárti sajtóban minimális szinten jelenik meg, ugyanígy az olvasóik is alig lépnek interakcióba ilyen tematikájú cikkekkel. A kormány kedvenc témáját illetően azonban nincs ekkora különbség: a „migráns” és a „menekült” kifejezés a legtöbbször a Magyaridők.hu-n jelent meg, őket azonban az MNO.hu és az Index követi. „A médiabuborék csak egy irányban működik. A kormány képes tematizálni a kritikus médiumokat, az ellenzék témái viszont alig kerülnek be a kormányközeli médiába” – mondta Kovács Lőrinc.
Oktatásüggyel kapcsolatos cikk 2014 óta a HVG.hu közösségi oldalán jelent meg, összesen 1336. Ugyanitt, ugyanebben az időszakban a „migráns” vagy „menekült” kulcsszót tartalmazó cikkből több mint háromszor annyi, 4479 jelent meg. Hasonló arányokat kapunk, ha más vezető portálokat (Index, 444) nézünk, és ha a kulcsszavakat az egészségügy témájával vetjük össze, illetve ha a témával kapcsolatos interakciókat nézzük. Ennél is kevesebbszer szerepelt a fenti oldalakon a „korrupció” kulcsszó: a három oldal cikkeiben átlagosan kevesebb mint 700 alkalommal.
Minél szélsőségesebb, annál hangosabb
Az adatok alapján az is szembetűnő, hogy a migrációt nem elsősorban az emeli központi témává, hogy a kormánypárti médiumok állandóan erről beszélnek. Ha az összes migránsos cikkel történt interakciót nézzük, azt láthatjuk, hogy a legtöbb megosztás, kedvelés, hozzászólás az Index és a HVG ilyen témájú cikkeihez érkezett. A harmadik helyre sem egy klasszikus Fidesz-közeli lap, hanem a Napimigrans nevű, ismeretlen hátterű lap került. Az oldal rendszeres szereplője az álhíroldalakat gyűjtő listáknak: jellemző rá a szenzációhajhász címadás („Tört-zúzott a bevándorló csőcselék” stb.), impresszuma nincs, egyesek szerint egyike az orosz titkosszolgálat által készített heccportáloknak. Ennek ellenére a migrációval kapcsolatos közbeszéd alakításában nagyobb a szerepe a legtöbb oldalnál, köztük a vezető kormánypárti lapoknál is.
Kovács Lőrinc szerint megjelenés és olvasottság arányában az oldalon a legerősebb az interakció migrációs témában. Egyébként is jellemző, hogy a szélsőségesebb hangvételű oldalakon az egy cikkre jutó interakciók száma magasabb, az olvasótáboruk politikailag aktívabb, többet oszt, lájkol, kommentel. Példaként említette a 888.hu-t, a DK-hoz közel álló Nyugati Fény blogot vagy a bulváros, agresszív hangvételű, ellenzéki Kolozsváros.hu-t, amelyeken egy-egy megjelenéshez rendkívül sok interakció tartozik. „Az interakciók jellemzően a széleken sűrűsödnek” – fogalmazott.
Ez utóbbi egyébként rímel azoknak a kutatásoknak a következtetéseire, amelyek szerint a közösségi média polarizálja a társadalmat. Egyes jellemzői miatt a közösségi média erősen segíti a szélsőséges vélemények kialakulását, az egyoldalú tájékozódást és gondolkodást: az algoritmusok miatt a felhasználók olyan információs buborékba kerülnek, amelyben nagyrészt csak a saját és ismerőseik véleménye veszi őket körül, illetve folyamatosan az azt megerősítő véleményeket kapnak. Emellett az a mód, ahogyan a közösségi médiát használjuk (gyors, felületes olvasás) szintén a harsány és egyszerű üzenetek terjedését segíti – amilyeneket a Napimigrans és hasonló oldalak is terjesztenek.
Jön fel Soros
Bár az egész időszakot tekintve még kevésbé látszik, az interakciók számát tekintve erősen jön fel a kormány újonnan bedobott hívószava, a „Soros-terv” is. Ha a megjelenéseket nézzük, nincs nagy meglepetés: a magyar származású milliárdos neve a legtöbbször a Magyar Idők oldalán, a Pestisrácok.hu-n és a Híradó.hu-n szerepelt. A legtöbb interakció viszont a Sorossal kapcsolatos cikkeknél is az Index, a 444 és a HVG oldalain mérhető, a Magyaridők.hu csak a negyedik lett.
