A kormány vizet prédikált, mégis bort iszik menekültkérdésben

„A migránshátterű civil szervezetek megalakításának ösztönzése, kapacitásaik fejlesztése és közöttük együttműködési fórum megteremtése; a migránsok beilleszkedését segítő önkéntesek munkájának támogatása; a magyar lakosság befogadó szemléletét ösztönző programok, felvilágosító kampányok szervezése, a kulturális sokszínűséghez való igazodás képességének elősegítése” – mindezek a második Orbán-kormány vállalásai. A 2013 októberében kormányhatározattal elfogadott Migrációs stratégia a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetéshez készült, azt részletezi, mire fordít a kabinet a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból, amelyek Magyarország számára 98 millió eurós keretet biztosítanak.

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársai azért dolgoznak, hogy segítsék a külföldről érkezők letelepedését és beilleszkedését. Az érintettek jó részének albérletre sincs pénze, az egyesület őket próbálja munkához juttatni, illetve más szervezetekhez közvetíteni.

„A lakhatási programokat illetően a fővárosnak van egy módszertani központja, amely ilyen programot nyújt. Részben a Baptista Szeretetszolgálat és a református egyház mellett működik a Kalunba nevű civil szervezet, valamint az Evangélikus Diakóniának is vannak lakhatási programjai” – mondta Kováts András, a civil szervezet igazgatója.

2016 augusztusa óta a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei a nemzetközi védelem alatt állóknak segít. Jelenleg hatvanöten kapnak lakhatási támogatást, ami a családtagokkal együtt kilencvenöt embert jelent – tizenhat országból. Erről nem esett szó a fideszes polgármesterek egy héttel ezelőtti, bevándorlásellenes találkozóján, mint ahogy korábban a menekült vagy a nemzetközi védelem alatt álló kifejezést sem igen használták az óriásplakát-kampányokban. Mindez azután változott meg, hogy a külügyi helyettes államtitkár elismerte, csak tavaly ezerháromszáz embert fogadott be az ország.

„Akik illedelmesen bekopognak, idejönnek, kérik a lehetőséget, igazolják, hogy őket otthon üldözik, azok kaphatnak ilyen státust. Azoknak, akik ezt a státust megkapták, több mint kilencven százaléka el is hagyta Magyarországot. Ezek az emberek nem itt telepednek le, elmennek az országból, ráadásul nem is válnak magyar állampolgárrá” – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője.

Ám a genfi egyezmény nem így szól. Eszerint nincs olyan, hogy valakit csak átmenetileg fogad be egy ország. Ha valaki oltalmazott státust kap, akkor a hazatelepülése önkéntes.

„Amikor egy menekült számára megszűnnek azok az okok, amelyek annak idején menekülésre kényszerítették, akkor is emberként és az emberi méltóságát tiszteletben tartva kell kezelni. Azaz a hazatelepítés, hazaküldés, ha úgy tetszik, kizárólag önkéntes alapon működhet” – mondta Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője.

„A Soros-migránsok helyett már jó régen itt vannak az Orbán-migránsok” – fogalmazott Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Szerinte a kormány évekig félrevezette a közvéleményt a bevándorlás ügyében, ezért az MSZP-vel közösen a kabinet betelepítési politikájának hátterét feltáró vizsgálóbizottságot hoznának létre.

„Pintér Sándor belügyminiszter úrtól – aki azt mondta, hogy mindenről tud, és minden rendben van – elvárjuk, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén jelenjen meg, és válaszoljon a felmerülő kérdésekre. Orbán Viktortól pedig, hogy a rendkívüli ülésen napirend előtt számoljon be, miért hazudott és vezette félre három éven át a magyar közvéleményt” – mondta a Jobbik miniszterelnök-jelöltje.

Az elmúlt években „titokban” befogadott több mint kétezer menekült miatt összehívták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát csütörtökre.