100 év Trianon: Károlyiék számára a történeti Magyarország egy feudális képződmény volt csupán

Mikor vált elkerülhetetlenné és bizonyossá az, hogy a magyarok nem tudnak változtatni azon, amit korábban az európai nagyhatalmak – a kisantant befolyására - elhatároztak az országgal kapcsolatban – tette fel a kérdést a műsorvezető vendégeinek.

Szerintem már 1918 decemberében – mondta el Máthé Áron, majd felidézte a kolozsvári „sötét karácsonyt” és a bevonulást, amelyek véleménye szerint ezek már beszédes elemek voltak. De erre már novemberén elején is voltak utaló jelek, hiszen a szerbek ekkor már elkezdetek berendezkedni a Délvidéken. 1919 februárjának a végére ez a folyamat már nagyon előrehaladottá vált, és olyan volt, mintha már papíron le is fektették volna – húzta alá a történész.

Bayer Zsolt Az elhangzottakhoz csak egy kiegészítést tett. Linder Béláról, a Károlyi-kormány hadügyminiszteréről elmondta, hogy ő volt az, aki egy komplett magyar hadsereget leszereltetett.

Ha a cseheket Balassagyarmaton a vasutasok ki tudták űzni, akkor az a magyar hadsereg akár Erdélyben is területeket védhetett és foglalhatott volna vissza, de nem így történt, mivel Linder Béla jött, és kijelentette, hogy nem akar többé katonát látni

– jegyezte meg az újságíró.

Máthé Áron a témához még hozzáfűzte, hogy ennek ellenére lehetett volna szervezni valamiféle fegyveres erőt, hiszen számtalan kisebb példa is akadt az alulról szerveződésre, elég csak a székely hadosztályra vagy a Verbőczy-különítményre gondolni. Vagy később a rongyos gárda. De felfoghatatlan volt az a hozzáállás akkoriban, hogy „azért nem megyünk fel a pályára, mert a bíró kioszt majd egy igazságos döntetlent”. Pedig volt egy fiatal tiszti kar, amely bizonyítani akart, és kitűnően vitte végig az északi hadjáratot.

Ha lett volna politikai akarat, amely mozgósítani tudja a nemzetet – nagyon fontos lett volna a földosztás, a szavazójog rendezése a konzervatív erők részéről – akkor keményebben is felléphettünk volna. Károliék számára a történeti Magyarország nem a nemzetszállás területe volt, hanem egy reakciós, feudális képződmény

 – magyarázta a történész.

A műsor hátralévő részében szó esett arról is, hogy Károlyiék miért üldözték el a legyengült és kiéheztetett hadsereget, és miért áldozták be a nagy eszmeiség érdekében az egész hazát.

Teljes adás:

Hír TV