Szerencsés Károly úgy látja, nem volt könnyű az az út, amelyre István rálépett, hiszen nagyon sok viszontagságon kellett átesnie a nemzetnek, ugyanakkor az tény, hogy a mai napig itt vagyunk.
Az államalapítás ünnepének szimbóluma Szent István mellett a Szent Korona, ami pedig egyesítette a Kárpát-medence népeit egy államba. „Ez is volt a magyarság nagy küldetése, hogy ezt a régiót, a Kárpát-medencét - ami összetartozik minden szempontból – az itt élő népekkel egyetemben Európa vonzó fejlődni képes részévé tegye és ez így is volt a XIX. század végéig, a XX. század elejéig” – tette hozzá Szerencsés Károly.
Velkovics Vilmos felvetésére, hogy a trianoni diktátum, mennyire befolyásolta az ünnep értelmezését, a történész elmondta, az országcsonkítás után az ünnep azt is jelképezte, hogy a Szent István-i Magyarország valahol él, a „haza a magasban van” és nem tűnik el a tradíció akkor sem, ha a határok évszázadokig is fennállnának.
Ez a küldetés helyes volt, hogy össze kell fogni és erős államokat kell létrehozni. Már az Árpádok és utódai alatt is ez a gondolat megvolt, hogy nem csak a Kárpát-medencében, hanem Közép-Európában is
– utalt a visegrádi együttműködésre is Szerencsés Károly.
Teljes beszélgetés:
Hír TV
